Vakvezető kutyát kapott Borisz, az eb

Csengő helyett hangos kutyaugatás jelzi Lintner Katának, hogy vendég érkezett a házhoz. A kerítés felé két nagytestű fekete kutya szalad: Stüszi, a hat­éves óriás schnauzer és Borisz, a négy hónapos fekete orosz terrier. Ha jól megfigyeljük, akkor látjuk, hogy a kölyök úgy mozog, hogy mindig idősebb barátja háta mögött marad. Gondolhatnánk, hogy azért, mert Stüszi a falkavezér, de ennek nemcsak ez az oka. Borisznak sokkal nagyobb segítségre van szüksége társától, ugyanis ő egy vak kutya.

Egy hónapig gazdája előtt is titkolta

– Évtizedek óta rajongunk az óriás schnauzerekért. Nálunk bevett szokás volt, hogy amikor a kutyáink 6-7 évesek lettek, és fajtájukból adódóan elkezdtek öregedni, akkor kaptak egy kö­lyök játszótársat, aki megfiata­lította őket.

Stüszi a harmadik schnauzerünk, de mellé most egy fekete orosz terrier érkezett. Borisz tündéri kölyök, hamar összebarátkoztak, s a dologban az az érdekes, hogy egy hónapig mi sem vettünk észre semmit. A teraszon, a kertben olyan ügyesen jött-ment, hogy nem tűnt fel a vaksága. Mivel kicsi volt még, sétál­ni sem vittük. Aztán egy állatorvosi rutinvizsgálat során kiderült, hogy maximum a fényt érzékeli. Teljesen összetört a család, mindent megtettünk, hogy segítsünk rajta. De a szakemberek szerint sincs remény – mondta a Borsnak a gazda.

Megsérült az anyaméhben

A családnak a külföldi tenyésztő azonnal vissza akarta adni a kutyus árát, de ők mást kértek helyette.

– Az alomban tíz kölyök volt, csak Borisz látása sérült az anyaméhben, s a tenyésztőt is letaglózta a hír. Nem haragszunk senkire. De ha majd évek múlva Stüszi elmegy, akkor Borisznak segítségre lesz szüksége. Ezért a pénz helyett azt kértük, hogy idővel kaphassunk még egy kölyköt – magyarázta Lintner Kata, aki az is elmesélte, hogy milyen az, amikor egy kutya önszán­tából lesz vakvezetője egy má­sik kutyának.

– A hiányossággal született emberek beilleszkedését a társadalomba a kezdetektől fogva tudja segíteni az egészséges társakkal történő együttélés. Az állatvilágban ez elképesztő módon történik, a vak kutya látóvá válik a megfelelő közegben. Borisz, ha szalad, akkor azt mindig Stüszi mögött teszi. Előfordul, hogy lemarad, eltéved. Ilyenkor a nagy megáll, és ugatással jelzi, hogy hol van. A napokban pedig elkezdte birkózni tanítani, átadja neki azokat a fogásokat, amellyel meg tudja magát védeni. Érdekes őket figyelni.

Esendőbb és szerethetőbb

De hogy viselkedjen a gazda, akinek vak a kutyája?

– Az orvosok szerint mivel Borisz sosem látott, neki ez a természetes, ő nem éli meg tragédiaként. Azt javasolták ne­künk is, hogy ne érzékeltessük Borisszal a hiányosságát. De óhatatlanul is jobban aggódunk érte, több törődést kap. Sokkal esendőbb, sokkal szerethetőbb. Egyszerűen imádjuk, semmi pénzért nem válnánk meg tőle.