Vigyázzon kertje apró lakóira, amikor az avart égeti!

Ahhoz, hogy tavaszra is szép legyen a kert, már ősszel össze kell húzni a lehullott faleveleket és ilyenkor is meg kell metszeni bizonyos növényeket. A legtöbben azonban az összegyűlt avart hagyják szikkadni, majd egy alkalmas napon elégetik. Ez a pár nap azonban pont elég idő ahhoz, hogy a télre búvóhelyet kereső állatok, sünök, gyíkok és rovarok bevackolják magukat a kupacba. Hogy a pici állatokat ne fogja össze az égetésre szánt levélhalommal, tűzgyújtás előtt bolygassa meg a kupacot, lakik-e benne valaki. Ha szívesen nyújtana téli menedéket a kertje bérlőjének – akár a madaraknak is –, csak pár apróságot kell tennie. Ezek az állatok fontosak a kertben, hiszen ők kapkodják össze a bogarakat, rovarokat, csigákat, amik csak megrágnák a pompás növényzetet.

Kevesebb munka, nagyobb élettér

Ha ráér, hagyja a fák és bokrok metszését tavaszra, vagy csak a tényleg szükséges ágakat vágja le, hogy minél több termés maradjon az ágakon. Ezek az ínséges  időkben jól jönnek a madarak számára.

– A legegyszerűbben úgy segíthet a portáján élő kis földlakóknak, ha a bokrok alatt otthagyja a lehullott levelet – mondta a Borsnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, aki a kertjét évek óta úgy gondozza, hogy az minél inkább az ott élő állatok javát szolgálja.

Ezzel magát is megkíméli bizonyos munkáktól. Az otthagyott levél télen elkezd lebomlani és tápanyagokkal látja el a növényt  tavasszal, amikor magához tér és energiára lesz szüksége. Persze a legtöbb kertben jóval több lomb gyűlik össze, mint amennyit szét lehet teríteni a bokrok alatt. Ha az égetés helyett ebből inkább humuszt készítene a növényeknek tavaszra, akkor építsen komposztálót, ami szintén remek búvóhely a telelő állatoknak.

Ipari napraforgó a legjobb eledel

Ha nem szeretné a leveleket a földön hagyni, mesterséges telelőkkel is felszerelheti a kertjét. Vásárolhat fából készült süntanyát, a hüllőknek gyíkvárat. Darázs- és békagarázst a kétéltűeknek, de ezeket otthon is elkészítheti. A gyíkoknak kisebb kőhalom vagy egy egyszerű farakás is megteszi, míg a békák elvermelik magukat. A madarak­nak helyezhet ki odúkat, a leggyakoribb téli vendég az itthoni kertekben a feketerigó, széncinege és a nagy fakopáncs. Számukra olyan menedékek valók, amiknek a bejáratán épp beférnek, belül viszont tágasak.

– Az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban, nagyon helyesen, mélyen beépült a köztudatba, hogy ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba! – hívja fel a figyelmet Orbán. A madarak hamar hozzászoknak, hogy van táplálék és ha egyszer, ne adj’ isten, a leghidegebb napokon elfogy, az az életükbe kerülhet. Mindössze egy-két napot bírnak ki a téli mínuszokban élelem nélkül.

A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó, egyéb apróbb szemű magok, állati zsiradék és alma.

Hetekig füstszaga volt a sünnek

Szomorú történetet elevenített fel a Borsnak Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője azzal kapcsolatban, miért is különösen fontos odafigyelni az avarégetésnél.

– Évről évre hoznak be hozzánk ősszel tűzben megsérült állatokat, amelyek avarégetés során szenvedtek égési sérüléseket. Egyik alkalommal egy lángok közül kimentett kis sünlányt hoztak. Szerencsétlen annyira megpörkölődött, hogy alig ma­radt ép tüskéje. Hetekig füstszaga volt. Két évig ápolgattuk, mire teljesen felépült és szabadon tudtuk engedni a Pilisben – mondta a szóvivő. A sünit a máglyahalált halt francia nemzeti hős után Jeanne d’Arcnak nevezték el.

Az ehhez hasonló esetek megelőzése érdekében igyekeznek minden évben felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen következményei lehetnek az avarégetésnek az állatokra nézve.