Gyenge hidegfrontként éri csak el hazánkat hurrikán

Gyenge hidegfrontként éri csak el hazánkat hurrikán

hidegfront
PUBLIKÁLÁS: 2019. szeptember 04. 12:00
Nemcsak az iskola kezdődött el szeptemberben, hanem a hurrikánszezon is. Most a gyakran sújtott Florida felé közelít egy óriási természeti csapás. Vajon Magyarországon is aggódnunk kell? Különösen, hogy Európában tombolt már hurrikán.
B. B. A.

Óránként 285–300 kilométeres széllel, hét-nyolc méteres hullámokat korbácsolva éri el most Florida partjai a Dorian hurrikán. Hétfő estig öt halálos áldozatról érkezett jelentés a Bahama-szigetekről, az amerikai Virginia államban már szükségállapotot hirdetett a kormányzó. A még így szokatlanul lassan mozgó hurrikánt a meteorológusok változatlanul az idei év legpusztítóbb viharának minősítik. Tarthatunk hasonló nagyságú természeti csapástól?

14 éve már elérte Európát „Vince“

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavaly készített egy videót azt a kérdést boncolgatva, eljuthatnak-e a hurrikánok Magyarországra. A kérdésre a válasz az, hogy közvetetten igen, de megnyugtató, hogy mire ideérnek, addig annyira legyengülnek, hogy csak egy kis hidegfront lesz belőlük. A miérteket a Borsnak Pártai Lucia meteorológus magyarázta el.

– Hurrikán szárazföld belsejében nem alakul ki a fizikai természetétől fogva, ebből adódóan Európa belsejében sosem kell ettől tartani – jelenti már az elején a szakember, ám rögtön egy nem mindennapi jelenséget említ 2005-ből. – Október 10-én a Vince hurrikán Madeira szigetétől nyugatra jött létre. Nem volt erős, 1-es fokozatú volt, és aztán legyengült, végül Portugálián ért partot. Ez a hurrikán volt az első Európát elérő trópusi ciklon – fejtette ki a Borsnak Pártai Lucia.

Nem a sebesség az igazi gyilkos

A hurrikán – vagyis a trópusi ciklon– kialakulásához olyan tényezők járulnak hozzá, amelyekhez feltétlen fontos a megfelelően felmelegedett tengervíz és a pára. Nálunk, Magyarországon csak mérsékelt övi ciklonok tudnak kialakulni. Ezekben meleg- és hidegfrontok vannak.

– A trópusi ciklonokban ilyen frontokat nem tudunk elkülöníteni. Ezek általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmények. Ezek felhőörvényként viselkednek. A légnyomás belül a leg­alacsonyabb és belülről kifelé nő. Hurrikánok és tájfunok a trópusi éghajlati öv tizedik és huszadik szélességi köre között keletkeznek. A trópusi ciklon a hazánkban található mérsékelt ciklontól jelentősen eltérő képződmény.

Egy hurrikán átmérője általában több száz kilométertől akár másfél ezer kilométerig terjedhet. A trópusi ciklonban a levegő mozgása, vagyis a benne lévő forgás sebessége akár 350 kilométer per órás sebesség is lehet, ilyen most a napokban a floridai Dorian hurrikán. Ez azonban nem a haladási sebessége, hanem a benne lévő forgási sebesség. A haladás lehet akár mindössze 10–20 kilométeres óránkénti sebességű is. Nem ez a pusztító, hanem a benne lévő levegősebesség – magyarázza a Borsnak a meteorológus.

Hat csoportot ismerünk

A szél nem más, mint a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlása. Ezt helyi nyomáskülönbségek hozzák létre. A szeleknek világszerte hat csoportját különböztetjük meg, melyek a következők:
1. Ciklon – a trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény
2. Hurrikán – a trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében
3. Tájfun – a trópusi ciklon neve a Távol-Keleten
4. Monszun – sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél
5. Tornádó – más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában
6. Orkán – 100 kilométer per órás sebességet túllépő széltípus. Ausztráliában fordul elő.

Parti szél fúj a Balatonnál

A szél egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ennek egyik fajtája a parti szél, ami a tavak és tengerek partján tapasztalható. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított: a tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.