Húst vásárolni sosem volt olcsó. Hiába csökkentek a termelőkre rótt terhek, valami mindig közbeszól. Például drágul a takarmány és az állatok egészségügyi ellátása. Ezekre még számít is az ember, hiszen nem tehet róla a termelő. Ahogyan arról sem, ha egy új, agresszív vírus – ami ellen még nem lehet védekezni – megtámadja az állatokat. Ez történt most. A madárinfluenza miatt a csirke ára ugrott meg pár évre. Azt sikerült megállítani. Most a sertéspestis miatt szökik az egekbe a magyar konyha egyik alappillérének az ára.
Ha nincs, akkor sokba fog kerülni
A sertéspestis egy vírus, ami megbetegíti az állatot. Ahol felüti a fejét, ott hatalmas károkat okoz. A fertőzött állomány több mint 90 százalékát képes elpusztítani. Európában először Oroszországban, majd a balti államokban és Lengyelországban jelent meg, és folyamatosan terjed. Kínát, a világ legnagyobb sertéstermelőjét is elérte. Ez pedig egyet jelent a disznóhús árának növekedésével.
– Egyes szakértői becslések szerint Kína sertéshústermelése 30-40 százalékkal is csökkenhet. Ezt a kiesést pedig külföldről pótolják. Az első félévben 40 százalékkal több húst importált az EU-ból olyan országokból, ahol még nem jelent meg a sertéspestis – magyarázta el a problémát a Borsnak Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke, egyben a NAK alelnöke.
A kínai kereslet az európai sertés iránt megnövekedett, aminek eredményeként nőtt az élősertés ára. Magyarországon a vágóhidak és a sertéstenyésztők közötti szerződésekben a német sertésár szerepel a legtöbbször, mint viszonyítási alap. Így a megemelkedett német ár magával húzta az élősertés árát itthon is. Január óta 35 százalék körüli mértékben nőtt az élősertés ára nálunk és a munkabér is növekedett 10 százalékot meghaladó mértékben, így a sertéshús és a húskészítmények önköltsége rettenetesen megnőtt. Ezt kell a húsiparnak beépítenie a fogyasztói árakba, különben veszteségesek lennének, és tönkremennének.
Többe kerül a csirkepörkölt
Magyarországon a húsfogyasztás 90 százalékát a sertéshús és a csirkehús teszi ki.
– Ezek egymás helyettesítőtermékei is, azaz, ha az egyik ára emelkedik, akkor előbb-utóbb a másiké is fog – világított rá az összefüggésre az elnök. A csirkemellfilé ára már most annyi, mint a rövidkarajé. Körülbelül 1600 forint mindkettô kilója. A báránnyal is hasonló a helyzet.
– Részben a sertéspestis miatt, mint helyettesítő termék a bárányhús iránti igény is megemelkedett az Európai Unióban – kezdte a Borsnak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.
A marhát szerencsére elkerüli a vész
A marhahús ára nem emelkedett ez idáig számottevően. Persze a gazdák többletköltségei, mint például a munkabérek emelkedése, a marhatenyésztők áraira is hatással vannak. Ha nem most, de a jövőben ők is emelni kényszerülnek az áraikon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.