A magyarnak nem számít az ár, ha kekszről van szó

A magyarnak nem számít az ár, ha kekszről van szó

pénz
PUBLIKÁLÁS: 2019. július 26. 18:30
A magyarok mindig is imádták a kekszet, főként a hazai gyártásúakat. A fogyasztás azonban a rendszerváltás környékén átalakult.
R. K.

Ki ne emlékezne idehaza a régi klasszikus győri kekszre, az Albert kekszre, a mesekekszre, a vaníliás karikára, a babapiskótára, a tere ferére, vagy éppen a sima háztartási elődjére. Ezeket régebben az ötórai teához vagy éppen egy jó csésze reggeli kávé mellé fogyasztották, manapság viszont más szerepe van.

– Most az egészséges életmód jegyében eszik a kekszet a reggeli mellé, de jellemzőbb, hogy utazáshoz fogyasztjuk. Ha buszon, kocsiban, repülőn ülünk, szinte elképzelhetetlen, hogy ne legyen nálunk egy-egy csomag, akár édes vagy sós. Strandra is visszük, ahogy a házi bulikban is ott vannak a sós ropik, és a többi. Nem is beszélve arról, hogy nassolni is imádjuk ezeket, főként filmezés közben. A globalizálódó piac miatt Amerikából rengeteg krémes keksz érkezik, ahogy az olaszok cukros sütijei is, amik kissé kiszorították a régebben megszokott hagyományos finomságokat – mondja a Borsnak dr. Török Róbert.

Évezredek óta esszük

Már az ókorban is fogyasztottak az emberek kekszet, de ekkor még a görögök és a rómaiak leginkább kétszersültnek hívták. Cukrot egyáltalán nem tartalmazott, kizárólag sót, lisztet – vagy bármilyen más őrleményt – és vizet. Általában a kekszféléket a szegényebbek és a középosztály fogyasztotta, de a harcosoknak is adták. Ez később Svájcban is elterjedt: minden katona zsákjában ott kellett lapulnia egy-egy csomagnak, hiszen évekig elállt, valamint a magas szénhidráttartalma miatt tápláló ételnek számított a fronton.

28 ezer tonna fogy

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a Magyar Édességgyártók Szövetségének előadói elmondták, hogy a magyar gyártású kekszek szinte kizárólag búzából és zabból készülnek. Évente 28 ezer tonnát fogyasztunk, és ez a szám egyre növekszik. Az előadók szerint tapasztalható, hogy inkább a drágább minőségűeket keressük. – Maga a keksz angol vagy német közvetítéssel jött be az ipari forradalom hatására hazánkba a 18. század második felében – mondta el a múzeum igazgató-helyettese, dr. Török Róbert. Kezdetben fadobozban, kimérve árulták, amelyeket a cukoripar megjelenéséig mézzel édesítettek. A svájci cukrászok hatására aztán megérkeztek a krémes verziók is, ahonnan már nem volt megállás a mai széles termékpalettáig.

Favorit a háztartási

A magyarok körében a háztartási keksz továbbra is nagy kedvenc. Azért vannak rajta a jellegzetes, pici lyukak, hogy ne púposodjon fel sütés közben a közepe. A beteg gyerekeknek anno kötelező volt forró teába mártogatni. Ráadásul népszerű sütemény alapanyaga is: a darált keksz nélkül egy finom kókuszgolyó, vagy egy sajttorta elképzelhetetlen. Az tuti: minden jó háziasszonynak van egy zacskóval otthon a szekrényében!

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.