Egy évig ingyen ihatott a pünkösdi király

A pünkösd a görög pentakoszté szóból származik, amelynek jelentése: az ötvenedik nap. Az ókori időkben a zsidóság ünnepe volt a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. Az ószövetségi zsidó nép a befejezett aratást hálálta meg így, később a mózesi, sínai-hegyi törvényhozást is ünnepelték ekkor. A zsidóság különleges áldozatokkal és pihenéssel köszöntötte a pünkösdöt. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret, valamint a gyümölcsöket az Istennek.

A zsidóság ünnepét később megváltozott formában átvette a kereszténység is, így a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb ünnepük lett. A II. századtól kezdve a Szentlélek eljövetelét ünnepelték ezen a napon, majd a zsidó ünnep mintájára hozzákapcsolták az újtestamentumi törvényhozásra való emlékezést, és az egyház megalapítását is ezen a napon ünnepelték.

Boldog születésnap

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó ke­gyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.  Pünkösd jelentősége tehát az, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgia­reformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.

Királyválasztás

Egyes vidékek régi, a középkor óta ismert, és manapság újra­éledő hagyománya a pünkösdikirály-vá­lasztás, amikor a fa­lu legényei különböző próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bothúzás, rönkhúzás, tuskócipelés, kaszálás volt a feladat. A legügyesebb lett a pünkösdi király, aki a többiek vezére lett, minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, helyette a közösség fizetett. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Több helyen a pünkösdikirály-választás alkalmából avatták fel a legényeket, akik ettől kezdve udvarolhattak, kocsmázhattak.

Csíksomlyói búcsú

Pünkösd megünneplésének ki­emelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő rendezvénye is lett. A csíksomlyói búcsú ha­gyományáról a XV. századból maradt fenn az első írásos emlék: 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy „a hí­vek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni”.  

A búcsújárás hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitárius lett) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna a Szentháromságot tagadó unitárius hitre téríteni. A le­genda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével gyü­lekeztek Csíksomlyón. A tolvajos-tetői ütközet idején az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak. A hagyomány szerint legyőzték a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút. 

Ünnepi babonák

• Ha pünkösdkor hajnalban az ablakokba virágokat, zöld ágakat tesz, elkerüli a házat a villám és a gonosz szellemek. Gyűjtsön nyírfaágakat, hogy a hazatérő szellemek megpihenhessenek!

• Az ablakokat hagyja nyitva, hogy átjárja a házat a Szentlélek! Ne szidja a szelet ezen a napon, mert a Szentlélek is lehet! Ha szidja, könnyen kaphat szél­ütést.

• Aki ekkor hajnalban születik, egész életében szerencsés lesz. Aki gyermekre vágyik, egyen ezen a napon tojást.

• Hajnalban sétáljon mezítláb a harmatos füvön, a pünkösdi harmatnak varázs- és gyógyereje van, szerencsét hoz.

• Ha pünkösd előtti szombaton hajnalban megfürdik, elkerüli a betegség. Ha közben csendben is marad, a rontás sem fog majd önön. Ha pünkösdi rózsát tesz a vízbe, egészséges lesz.

• Égesse el a kenyeret, a hamuját szórja a termőföldbe, így gazdag lesz az aratás. Ha pünkösdkor esik, az nem jót jelent a mezőgazdaságnak.

• Ha fehér galambot lát, a Szentlélek az.