Zorro-képregényt írhat a hitoktató

A képregény nem ment ki a divatból, legfeljebb csak kevesebb a megszállottja, mint a kilencvenes években volt. Akkor ugyanis – 40 év szocializmusa után – végre bejöttek az országba a külföldi képregények, és volt egy nagyobb „bumm”. Tálosi András is képregényrajongó, már gyerekként is rajzolt, később pedig a képregénykiadásba is beszállt.

– 2013-ban pró­bálkoztunk magyar szerzők műveinek havi kiadásával, amivel addig senki. De képtelenség volt lépést tartani az alkotásban a megjelenés ritmusával, ezért a mieink mellett az olasz képregények felé fordultunk – mesélte a Borsnak András, aki most elsőként szerzett kiadási jogot Zorro-képregényre Amerikán kívül.

– Az egyik út egy itthon eladható, magyarok által kitalált és készített képregény, de a tapasztalatok szerint ezekre – miután elsőre egy nagyot durrannak – nincs nagy kereslet. A másik lehetőség egy külföldi, jól ismert figura licencének a megszerzése, és ahhoz sorozatot írni saját történettel, saját rajzokkal – magyarázta a hitoktatóként végzett fiatalember. – Az utóbbit választottuk. A világon mindössze eddig két Zorro-sorozat ment, mindkettő Amerikában, a mienk a harmadik. Az általunk megrajzolt figurákat és a megírt történetet egyeztetni kellett, de megkaptuk az engedélyt. 2500 példányszámban jött ki a képregényünk.

A továbbiakban negyedévenkénti megjelenést terveznek három esztendőn át. Mivel a hazai piac kicsi, igazi nyereségük akkor lenne, ha a sorozatuk ki­adását átvenné egy külföldi kiadó, vagy ők maguk tudnák külföldön is terjeszteni a füzetüket.

– „Könnyű” dolgom van, hiszen Zorro kitalált figura, ezért szabadon szárnyalhat a fantáziám, de természetesen nálam is mindig a főhős győz – teszi hozzá a történetek írója, aki szerint a képregényért tipikusan a 6 és 12 év közöttiek, majd a 18 felettiek rajonganak, a kamaszkor viharos évei kiesnek.