A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.
Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár.
Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyes listákra leadott szavazatokat. A bizottság listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.
A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.
Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.
A külképviseleteken és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Irodában fogják összeszámlálni.
A szavazatszámláló bizottságnak (szszb) a voksok összeszámlálása előtt még több adminisztratív feladata van a szavazókör bezárása után.
A szavazóhelyiség bezárása után a szavazatszámláló bizottság (tekintettel arra, hogy az urnák felbontásáig még hosszú idő telik el) leragasztja az urnák nyílását urnazáró címkével.
Először megszámlálják és kötegekbe foglalják a fel nem használt szavazólapokat. A kötegekre ráírják, hány szavazólap van a kötegben. A kötegeket úgy kell lezárni, hogy azokból ne lehessen szavazólapot kivenni vagy abba beletenni.
Szintén megszámlálják az elrontott szavazólapokat, majd visszahelyezik a borítékba, amelyben gyűjtötték, és azt lezárják. A választás szavazóköri eredményéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elrontott szavazólapok számát.
Megszámlálják azt is, hányan szerepelnek a visszautasítottak jegyzékében, ezt szintén rögzítik a jegyzőkönyvben (azok a választók nem szavazhatnak, akiknek nincs érvényes személyazonosító okmányuk, vagy nem írják alá a névjegyzéket). Ezután elcsomagolnak mindent a névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke és a szavazóköri jegyzőkönyvek kivételével.
Összeszámlálják, hányan írták alá a névjegyzéket (azaz vették át a szavazólapjukat), hányan szerepelnek a mozgóurnát igénylők jegyzékében, és ezt is felvezetik a jegyzőkönyvbe.
Az urnákat csak ezek után bonthatják fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.