Ma ruhát, táskát, terítőt plázában és kínaiban vásárolunk, régen ezeket, sőt ezek alapanyagát is kézművesektől szerezték be az emberek. A Bors most bemutat három mesterembert, aki kihalóban lévő magyar szakmát ápol.
A sárközi szövő
Az Európában páratlan sárközi szőttest különleges technika jellemzi. A kétoldalas szövés féltve őrzött titkát 35 év munka után bízta mestere Fodorné László Máriára.
Marika 13 évesen kezdte el tanulni ezt a mesterséget, és egész életében kereste a legkiválóbb helyi asszonyokat, hogy ellesse a technikájukat. Több mint fél évszázada sző. A sárközi szőttesnek rengeteg motívuma és formája van, amit teljességében elsajátított.
– Amit Sárközben tudtak az asszonyok, az most mind itt van a fejemben, és ezt tovább kell adnom – mondja a Borsnak. Terve, hogy egy könyvben összefoglalja, amit tud, de a tanításra is sok időt fordít.
Egyszerűbb abroszt meg lehet csinálni egy nap alatt kettőt is. A legbonyolultabb technikával készülő terítőből viszont naponta 50–60 centit tud megszőni egy gyakorlott mester.
A békési kosárfonó
Kocsor Imréné, a szakma kiválósága 14 éves kora óta tervezi és fonja kosarait töretlen sikerrel, cége 29 éve működik. A mára családi vállalkozássá fejlődött műhelybe más európai országokból is folyamatosan érkeznek a megrendelések. Körülbelül két óra, mire elkészül egy bevásárlókosár. Először a feneke, utána az oldalakat karózzák és fonják. Ezután kerülnek fel a fülek és az extra díszítések.
– Sajnos a fiatalok nem szeretik tanulni ezt a szakmát, mert itt dolgozni kell. De szerencsére van igény az idősebbek körében, ők szívesen elsajátítják a különböző technikákat, és átadhatom nekik a tudásomat – meséli Kocsor Imréné, aki mai napig folyamatosan fejleszti magát is. Különleges felkérései is vannak, ilyen volt egy hatalmas babaház megalkotása, illetve, hogy fonjon egy háromméteres kaput.
A tolnai kékfestő
Már a nyolcadik generáció őrzi a szakmai tudást a Tolnai Kékfestő Műhelyben.
– Körülbelül egy kilométer anyagot szerzünk be egyszerre, ezt munkáljuk meg kisebb darabokban, hogy aztán szoknyák, terítők, táskák legyenek belőlük. Az eljárás két-három hónapot is igénybe vehet – magyarázza Horváth Tibor népi iparművész.
Az úgynevezett rezerveljárással készült textil először egy szigetelőmasszát kap, ami védőréteget alkot, ezután jön rá a kék festék. A réteg megóvja a mintázatot a festéktől, így ott megmarad a szövet eredeti fehér színe.
– A boltokban kapható textilek mind utánzatok, csakis a műhelyekben előállított és ott megvásárolható anyagok az eredetiek – figyelmeztet a családfő.
Mivel a világ változik, ma már selyemkendőket, sálakat, pólókat és farmereket is festenek.
