Az 1848-as forradalom napján foganhatott Petőfi gyermeke - Városi legenda

1848. március 9-én a fővárosi Ellenzéki Kör tagjai megvitatták a közismert 12 pontot, amit mindenki tanul az általános iskolában.

Az viszont nem köztudott, hogy az ifjú forradalmárok alapvetően 13 pontban állapodtak meg.

13 pontból 12 lett

Az utolsó követelés a politikai foglyok szabadon bocsátása volt, de ez csak pár nappal később került a többi mellé, a 10-es pont után, ami a katonaság eskütételéről szólt: „A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.”

Kávéhoz ingyenreggeli

A forradalom idején lázadó, és a Pilvax kávéházba járó ellenzéki fiatalok sem a nemességhez, sem a polgári elithez nem tartoztak. Ebből is következik, hogy az anyagiak terén igencsak szűkösen álltak.

A Pilvax vezetői ezt pontosan tudták, ezért egy akcióval csábították be a forradalmi hangulatban égő fiatalokat: a szokásos reggeli megbeszélések kötelező kelléke ­– a kávé – mellé ingyenreggelit kínáltak. Így nem meglepő, hogy Petőfiék a Pilvaxban tömték tele a hasukat az események előtt.

Rajta, magyar?

Nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné Petőfi Sándor talán leghíresebb versét, a Nemzeti dalt. Petőfi március 13-án vetette papírra a sorait.

Az eredeti verse azonban még így kezdődött: „rajta magyar, hí a haza”. Forradalmár társa, Szikra Ferenc azonban a legenda szerint szóvá tette: „barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!” Petőfi ezután megfogadta a tanácsot, és átírta a sorait. 

Hátsó ajtón érkezett

Március 15-én óriási tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt. A rossz idő ellenére nagyjából tízezren érkeztek, kezükben a kinyomtatott 12 ponttal.

Petőfinek, Vasvárinak és Irinyinek esélye sem volt arra, hogy bejussanak az épületbe. A múzeumi kapus segítségével végül sikerült beslisszolniuk a hátsó ajtón, hogy a főbejáraton kilépve megpillanthassák a sokkoló tömeget, amely előtt lelkesítő beszédet mondtak.

Táncsics inkább aludt

A forradalom egyik kulcsmomentuma Táncsics Mihály kiszabadítása volt a budai Várból, akit azért börtönöztek be két évvel korábban, mivel követelte a jobbágyság felszámolását.

A forradalmárok elérték, hogy szabadon engedési passzust adjon ki a helytartótanács Táncsiccsal kapcsolatban, de amikor odaértek, igencsak meglepődtek: Táncsics ugyanis az igazak álmát aludta, mint akit nem is érdekelt volna az egész. Végül azért csak sikerült felkelteni, így bepattant egy hintóba, ahol újra elaludt.

Jókai volt a sztár

A március 15-ei események a Nemzeti Színházban zárultak, a Bánk bán című színdarab előadásával. „Sztárvendégnek” a kiszabadított írót, Táncsics Mihályt várták a színpadra, de a hétalvót sehogy sem lehetett normális állapotba hozni.

Kisebb pánik tört ki, de a show-t végül teljesen véletlenül a kollégája, Jókai Mór lopta el: későbbi felesége, Laborfalvi Róza egy csók kíséretében éppen egy kokárdát tűzött ki a leendő férje mellére, amikor a függöny fellibbent, a tömeg pedig éljenezni kezdte az ál-Táncsicsot. 

Egy nehéz nap éjszakája

A forradalom hevében nem tudni, hogy hogyan is zárult Petőfi Sándor számára március 15-e. Elképzelhető azonban, hogy az este folyamán forró kalandba keveredett párjával, Szendrey Júliával. Hogy miből sejthető mindez? Nos, abból, hogy 1848. december 15-én megszületett közös gyermekük, Petőfi Zoltán.

Sörrel nem koccintunk

Magyar ember sörrel nem koccint – tartja a mondás. Mégpedig azért nem, mivel az aradi vértanúk kivégzésénél az osztrákok sörrel ünnepelték a győzelmüket, a magyarok pedig öntudatosan tiltakoztak a megtorlás ellen. Valószínűleg azonban a borkereskedők állnak a dolog mögött, hiszen ez időben virágzott a sörfogyasztás, és a borosok ily módon lobbiztak azért, hogy kevesebb sört igyanak a magyarok. A Pilvaxban ráadásul vélhetően nem is nagyon italoztak a forradalmár fiatalok, ugyanis a felvilágosult társaságban mindez nem volt divat. Az azonban biztos, hogy Petőfi a fehér bort szerette, amely mellé előszeretettel evett éti csigát.