Nem is járt itt a kormányzó?
Budán évszázadokkal ezelőtt jött létre egy kezdetleges óvóhelyi rendszer, amit maga a természet formált meg. Kiválóan szolgálta a lakosságot: békeidőben raktárként működött, háborúban az értékeket rejtették el ott, de menedékként is jó volt. A célirányos föld alatti munkák azonban a katonai célú repülés elterjedése után kezdődtek. Hazánk egykori kormányóvóhelyét Horthy Miklós építtette Budapest történelmi magja alatt, az Alagúttól délre, azzal egy magasságban 1936 és 1939 között. Az objektum egy ideig a Szent Koronát is védte, mert a háború előrehaladtával várható volt, hogy kő kövön nem marad, akár szovjet, akár német katonák szabadulnak be a Várnegyedbe. Budapest ostroma alatt a magyar és a német parancsnokság is beköltözött ide.
Jamrik Levente, a bunkerről beszámoló Falanszter blog szerzője azonban úgy tudja: Horthy kormányzó még akkor sem kereste fel az objektumot, amikor a harcok már Magyarország területén zajlottak.
Máig nem lehet megnézni
A háború elvesztése után a szovjetek nem használták az objektumot, őrzését a Belügyminisztérium vette át. A hidegháború erősödésével aztán jött a rekonstrukció is. Riasztás után egy órával mindenkinek teljes készenlétben kellett volna állnia, és hogy szükség esetén minden simán menjen, évente két gyakorlatot tartottak – avat be a bunkertúrákat szervező Budapest Scenes. Megkapta az úgynevezett BBGS (Bombabiztos, Gázbiztos és Szilánkbiztos) minősítést, majd az A (azaz Atombiztos) jelzést is. Azt nem tudni, tényleges támadás esetén hogyan funkcionált volna. Budapest ostromában ugyanis nem érte komolyabb bombatámadás a Várhegyet, azt pedig nem tudni, egy atomcsapás esetén mennyit ért volna a bunker.
Az 1956-os forradalom után az objektumot eleinte raktárnak használta a Belügyminisztérium is, majd 1968-tól a honvédséggel karöltve, központi harcálláspontnak rendezték be. A személyi védelmi funkció továbbra is megmaradt az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, valamint az állami vezetők számára. 1998-ban a kiterjedt bunkerhálózat a Polgári Védelem kezelésébe került, akik már csak kisegítő területként használták 2001-ig, végül kivonták a “hadrendből” is. Egészen 2005-ig rendelkezett a hely a szigorúan titkos besorolással, akkor ezt feloldották, ennek ellenére a bunkert a mai napig nem lehet hivatalosan megtekinteni.
Kádár titkos lakosztálya
– A hidegháború alatt nagy valószínűséggel Kádár Jánosnak is volt itt egy titkos lakosztálya, amit időről időre felkeresett – mondja a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa. – Feltételezzük, hogy vannak erre írásos források is, de ezek még nem kutathatóak. Ezek egyébként a katonai elhárítás anyagaiban lehetnek – magyarázza a történész. Hozzáteszi: ismerve a szocialista Magyarország első emberének puritán igényeit, egy ilyen lakosztályban nem lehettek luxuskörülmények. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, majd főtitkára egy rózsadombi villában lakott, és balatoni nyaralót is kapott a pártvezetéstől, de még utóbbinak is lehetett egy olyan üzenete a “dolgozó nép” felé, hogy vezetője e luxus ellenére sem különbözik igazából tőle, hiszen nem külföldre, hanem – a néphez hasonlóan – a Balatonra jár nyaralni.
Kína fővárosában újrahasznosították az egykor atombunkernek épült földalatti várost. Megépítését még Mao Ce-tung rendelte el 1969-ben, miután a kínai-szovjet határkonfliktus után elmérgesedett a két ország viszonya. A kínaiak föld alatti városa tíz évig épült, és állítólag hatmillió pekingi lakost lett volna képes befogadni egy atomtámadás esetén. A komplexumban éttermek, iskolák, kórházak, de még színházak is voltak. A bunkernek ma új funkciója van. Pekingben lakni nem olcsó mulatság, de a jobb élet reményében emberek milliói vándorolnak oda vidékről. Ők az atombunkerben élnek, ahol havi 10-12 ezer forintnyi jüanért már saját lakása lehet az embernek. Jelenleg egymillióan élnek ilyen körülmények között.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.