<p>Már Dzsingisz kán is foglalkozott vele, hogy mennyi ideig ehető meg a földdel érintkező étel, és a mai napig sokan hisznek az öt másodperces szabályban: ha leejtés után hamar felkapjuk, nyugodtan megehetjük.</p>
Dzsingisz kán mongol uralkodó megszabta, hogy a földön tárolt ételeket biztonsággal csak öt órán belül lehet elfogyasztani. Később kialakult egy hiedelem, miszerint ha öt másodpercen belül felkapjuk a lehullott falatot, az még ehető és nem szennyezett. A legenda eddig tudományosan nem volt bizonyított, de a Rutgers kutatói utánajártak.
Minden esetben beszennyeződik
Az intézmény munkatársai azért döntöttek úgy, hogy megvizsgálják ezt a hiedelmet, mert nagyon sokan arra hivatkoznak: a baktériumoknak időre van szükségük az új tárgy beszennyezéséhez. Bár a téma egyszerűnek tűnhet, a vizsgálatokkal két évet is eltöltöttek.
– Szilárd tudományos eredményekkel akartuk alátámasztani a kutatást – mondta Donald Schaffner élelmiszer-professzor, a kísérlet vezetője.
A teszteket nem csak öt másodperc eltelte után végezték el. Megvizsgálták azt is, mennyi fertőzés kerül a leejtett ételekre egy, harminc másodperc és öt perc elteltét követően. A mérések minden esetben mutattak ki bacilusokat az élelmiszereken. Az eltelt idő az eredményeket csak annyiban befolyásolta, hogy minél tovább van a földön a tárgy, annál fertőzöttebbé válik.
Szőnyegről kevesebb bacilus tapad meg
A kutatók azt is megfigyelték, számít-e, milyen felületről vesszük fel az ételt. Négy különböző felületen végeztek tesztetek. Baktériumokkal beszennyezett rozsdamentes acélra, csempére, fapadlóra és szőnyegre is helyeztek el különféle élelmiszereket. A kapott mérések szerint a legártalmatlanabbnak a szőnyeg bizonyult. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a felületek érdessége, simasága hatással van a bacilusok átterjedésének mértékére. Az étel minél kisebb felületen érintkezett a fertőzött közeggel, annál kevesebb baktérium volt kimutatható.
Négy különböző élelmiszerre is tesztelték a teóriát. Görögdinnyére, kenyérre, vajas kenyérre és gumicukorra. A legtöbb baktériumot minden esetben a görögdinnyén találták. Ez azzal magyarázható, hogy a baktériumok szaporodásának kedvez a nedvesség. Tehát minél lédúsabb, nagyobb nedvességtartalmú az étel, annál nagyobb mértékben szennyeződik.
A háziorvos nem javasolja a mohóságot
A háziorvos nem javasolja, hogy bármit megegyünk, amit a földről vettünk fel. Inkább dobjuk ki az adott falatot, vagy ha van rá lehetőségünk, távolítsuk el a szennyeződéseket.
– A valóságban nem létezik ilyen szabály, ami már volt a földön, nem szabad megenni. Persze ideális esetben, ha tudjuk, frissen fertőtlenítettük a felületet és semmi szennyeződés nem kerülhetett rá, kisebb a fertőzés esélye, de ritkák az ilyen helyzetek. Inkább az a jellemző, hogy nem tudjuk, milyen szennyeződés kerülhetett a földre, mielőtt leejtettük az ételt. Jobb, ha a felvett élelmiszert megmossuk, mielőtt elfogyasztjuk, vagy távolítsuk el a bepiszkolódott felületet – tanácsolja dr. Bense Tamás családorvos, aki szerint az sem segít, ha lefújjuk az ételt, sőt ez azonban a legroszszabb, amit tehetünk.
– A száj sem steril, ezért az sem segít, ha lefújjuk, mert ilyenkor nyál is kerül a felvett ételre. Ezzel csak rontunk a helyzeten, mert ha a nyálkahártyánkon fertőzés telepedett meg, akkor az is rákerül az élelmiszerre – figyelmeztet Bense.
Mindenhol ott vannak
Valójában a levegő is tele van baktériumokkal. Átlagosan az otthonunkban kilencezer különböző mikroszkopikus élőlény kering körülöttünk, ezek közül hétezer baktériumfaj, amikkel folyamatosan érintkezünk. Hozzáérnek a bőrünkhöz és be is lélegezzük őket, de ezek közül szinte az összes ártalmatlan. Az egészséges emberi immunrendszer megtanult ezek ellen védekezni, sőt egyes bacilusok nélkül élni se tudna a szervezet.
Ezzel szemben a padlóra, szőnyegre, aszfaltra fertőző lények is kerülhetnek, amikkel már nem képes megküzdeni a szervezet.
