Reklámokkal figyelnek bennünket?

Gigantikus bírságot kapott a minap a Google, miután inkább jól elbánt az internetezők adataival, mintsem hogy jól bánt volna velük. Az internetes kereső 50 millió eurós – átszámítva 16,5 milliárd forintos – büntetést ka­pott, amiért túlságosan személyre szabta a szolgáltatásokat a mobilkészülékeken. Adatok alatt ugyan­is a világhálón már korántsem a születési évet vagy a végzettséget értjük, hanem a személyes érdeklődést, amit kereséseinkkel, tevékenységünkkel mi magunk árulunk el. Ezzel azon­ban a nagy cégek visszaélnek. A francia adatvédelmi hatósághoz benyújtott csoportos pa­naszra most a bíróság kimondta: nem elég, hogy a felhasználók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy irányított reklámokat kapjanak, erről ugyanis külön tájékoztatni kellett volna őket.

Buborékba kerülünk

A magunk által megadott információk alapján raknak be minket egy hatalmas, virtuális buborékba. Onnantól kezdve szinte csak olyan hirdetéseket láthatunk, ami az általunk kedvelt dolgokkal kapcsolatos, mintha más tudásra nem lenne szükségünk. Például, ha a Facebookon nem ad­juk meg kapcsolati státuszunkat, a közösségi oldal onnantól szabad kezet kap arra, hogy társkeresős hirdetésekkel bombázzon. A hatalmas bírság ellenére pedig szinte egyáltalán nem érzékelhető, hogy kevesebb reklám érkezik akár a Facebookon vagy a Google-ön keresztül. Ugyanakkor a szakértő úgy látja, amióta tavaly májusban érvénybe lépett az új adatvédelmi törvény (GDPR), már kevesebb a le­hetőség egyértelmű tájékoztatás híján a felhasználókat „megvezetni”. – Mivel a szabályozás egységes, ha más or­szágban döntést hoznak, azt itt is be kell tartani. Trenddé is válhatnak az ilyen jellegű bírságok, és ezzel párhuzamosan pozitív fordulat várható. Vagy csak még fifikásabban kell áthágniuk a szabályokat a hirdető cé­geknek – mondta a Borsnak Jambrik Gergely, adatvédelemmel és szellemi tulajdonnal foglalkozó ügyvéd, aki szerint még önállóan is van értelme jogi lépéseket tenni.

Ezért van ingyen

Sokakban az is felmerül, hogy az asztalon heverő telefon mikrofonja akkor sem pihen, ha az ember a készülékhez nem is nyúl. Ez rettentően hajmeresztő – megtörtént eset! –, amikor az ember tudja, hogy csak egyvalakivel beszélt adott témáról, de másnap már arról kap hirdetéseket. A bivalykolbász túlságosan konkrét téma ah­hoz, hogy sokkoló legyen, amikor a különböző oldalakon, érthetetlen mó­don, felbukkannak a reklámjai. Va­lóban így hallgatnak le bennünket?

– Ezek egyelőre nem bizonyított feltevések. Bár va­lóban kérnek – és tőlünk kapnak – hozzáférést a mikrofonhoz egyes programok vagy oldalak, de eddig minden nagy cég tagadta az ilyen jellegű vádakat – szögezte le lapunknak az Online Marketing Akadémia jogi szakértője, Gombos Zsolt, ugyanakkor figyelmeztet: amikor azt gondoljuk, hogy valóban in­gyen használjuk ezeket a felületeket, súlyosat tévedünk. – Az ingyenesség mögött az van, hogy önként adtuk oda az adatainkat. Ha ezt nem szeretnénk, egyszerűen ne használjuk az adott programot vagy oldalt. Ha nincs más választás, töröljük rendszeresen az úgynevezett sütiket és a böngészési előzményeket – tanácsolta a szakértő.

Lehetetlen eltűnni

Egy friss tanulmány szerint a kü­lönböző közösségi oldalaknak már az sem akadály, ha letöröljük magunkat onnan. A korábbi tagokról ugyanis nyolc egykori ismerősük megfigyelése által juthatnak később is információ­hoz. A Vermonti Egyetem kutatása szerint a gépi tanulási algoritmusok képesek lehetnek akár 64 százalékos pontossággal kikövetkeztetni, mi lesz a következő szó, amit a felhasználó leír. Abból indultak ki, hogy a vizsgált tag és a vele leggyakrabban kapcsolatba lépők korábban mi mindent tettek közzé. Riasztó, de a tanulmányt jegyzők szerint ezek alapján nincs hová bújnunk a netes megfigyelés elől.