Akárhonnan is nézzük, nincs is annál izgalmasabb, mint egy olyan könyvet birtokolni, amit még soha senki sem tudott elolvasni - sőt, még csak nem is sejtik, hogy milyen nyelven íródott. Vagy tán nem is a nyelvvel van baj, hanem kódolt a szöveg? Vagy tán átverés az egész?
Hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat az utóbbi évszázadok egyik legérdekesebb, legrejtélyesebb könyve, a Voynich-kézirat. A több száz oldalas mű egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta a nevét, akihez 1912-ben került - azonban jóval régebbi. Egyes meghatározások szerint valamikor 1450 és 1520 körül írhatták - de hogy ki, milyen célból és milyen nyelven, nem tudni. A több fejezetből álló könyv balról jobbra haladó, ismeretlen karakterekből álló szövegből és különös rajzokból épül fel. Ez utóbbiak kapcsán lehet csupán sejteni: valamiféle tudományos, csillagászati, gyógynövényekkel és alkímiával foglalkozó írás lehet, amit talán azért rejtjeleztek, hogy a szerzőjét ne vádolhassák meg boszorkánysággal.
A szöveget kódfejtők, nyelvszakértők, történészek és matematikusok próbálták feltörni - sikertelenül -, de a brit és az amerikai haditengerészet kódszakértőinek is beletört a bicskája.
Több tucat elmélet született arról, ki írta a lapokat és miért - ugyanakkor eddig még egy elmélet sem állta meg igazán a helyét. Van, aki szerint Roger Bacon ferences szerzetesnek köszönhetjük a szöveget, van, aki azon a avéleményen van, hogy maga Voynich írta, míg más szerint a rejtélyekért, titkos tanokért és rejtjelezésért rajongó Leonardo da Vinci a szerző.
Ugyancsak tucatnyi elmélet született arról, hogy milyen nyelven/kóddal írták - itt azonban pontosan annyit jutottak előbbre a kéziratot vizsgálók, mint a szerző-kérdést illetően: azaz minden egyes elmélet rögtön meg is lett cáfolva valamilyen szinten. Van, aki szerint ez egy egzotikus természetes nyelv, míg más azt mondja, egy mesterséges nyelvet kreáltak a könyvhöz.
Születtek azonban meredekebb elméletek is: egyes feltételezések szerint természetfeletti lények üzenete a kézirat, amit szerzője önkívületi állapotban vetett papírra, és akár valamiféle próféciát is tartalmazhat.
Van, aki szerint az egész szöveg egy hatalmas, több száz éves átverés: ha ugyanis eddig ennyi szakértőnek nem sikerült feltörnie a kódot, az egyszerűen azért van, mert nincs is mit feltörni. A csalás-elmélet hívei azzal magyarázzák a kamu szöveget, hogy a misztikus tanoknak és szövegeknek már a reneszánszban is hatalmas értéket tulajdonítottak. Így már akkor is egy kisebb vagyont érhetett egy olyan rejtélyes szöveg, amit senki sem tud megfejteni - azaz aki papírra vetette, csak jól meg akarta szedni vele magát.
Kérdés azonban, hogy miért vesződött vele ennyit? Ugyan az átverések nem újkeletűek - koránt sem azok! -, ám a korban hasonló kamu szövegekbe jóval kevesebb energiát fektettek, a csalás sokkal könnyebben leleplezhető. Ez a szöveg azonban egyszerűen túl sokrétű és túl átgondolt rendszer szerint íródott, hogy pusztán átverés legyen. (Számos szabályszerűséget figyeltek meg ugyanis a szövegben akár a szavak, akár az egyes karakterek előfordulását tekintve.)
Az utóbbi években is többen állították, hogy megfejtették a szöveget: minden egyes bejelentést hatalmas sajtóvisszhang követett, ennek ellenére egyik megfejtés sem tekinthető hitelesnek - mind hiányos, megkérdőjelezhető.
Noha a könyvet már első ismert tulajdonosa, a XVII. századi prágai alkimista Georg Baresch is úgy jellemezte, hogy csak haszontalanul foglalja a helyet a könyvtárában, azt jó pár éve rendszeresen kiadják különböző kiadók. Az Amazonról például 20 font körüli áron lehet megrendelni - és ennél a könyvnél (lássuk be!) tényleg mindegy, hogy melyik "nyelvű" kiadást birtokoljuk...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.