A disznóvágás szezonja Magyarországon hagyományosan András-naptól (november 30-tól) farsangig tartott, de már ezen a hétvégén is sok helyen tartanak a programturizmus keretében. Ezekre bárki befizethet.
A disznóvágás ma már nem pusztán arról szól, hogy a család húskészletét hónapokra előre bespájzolják. Társasági és gasztronómiai esemény, sőt turistalátványosság. Egy dolog biztos: nem fogyókúrázó embereknek találták ki.
Ma már nagyobb szállodák is szerveznek disznótort, ahol adott a teljes ellátás, a wellness, a wifi, de a cigányzene is. Csapatépítő programként is kínálják a disznóvágást, amit sok helyütt színesítenek kolbásztöltő versennyel.
A disznótor nem az álomszuszékok műfaja: reggel 5-6 órakor le kell szúrni az állatot, hogy a nap végére végezni lehessen a feldolgozásával. Akik tehát egy ilyenre befizetnek, azokat már az előző nap délutánjától fogadják – az üdvözlőpálinka mellett akár bemelegítő borkóstolóval is.
Másnap reggel, a „szertartás” indításakor is pálinkával kezdenek a résztvevők. Ezt hívják fogópálinkának, mert bátorságot ad a disznó lefogásához. A hagyomány szerint a leölésben csak a böllér és a segédei vesznek részt, de az állat üldözésébe a vendégek is beszállhatnak. Szúrás, kivéreztetés és perzselés után jöhet a bontás, a húsok szortírozása, a hurka és a kolbász alapanyagainak összeállítása.
A bontás, a hurka-, kolbász- és disznósajtkészítés hagyományosan a férfiak dolga, az asszonyok sütik a hagymás vért, pucolják a fokhagymát, tisztítják a beleket, aprítják a szalonnát, készítik a tölteléket és a friss, tradicionális ételeket ebédre. A vállalkozó szelleműek aktívan részt vehetnek ezekben a folyamatokban, a passzívak további pálinkák felhörpintésével meríthetnek erőt a szemlélődéshez.
