50 kilométerről zuhant vissza a Szojuz - A földi nyomás hétszeresét élte túl a két asztronauta

50 kilométerről zuhant vissza a Szojuz - A földi nyomás hétszeresét élte túl a két asztronauta

baleset
PUBLIKÁLÁS: 2018. október 12. 10:30
<p>Az űrhajózás történetében egyedülálló, ám szerencsés kimenetelű balesetet két asztronauta élte át. A mentőkabin jól vizsgázott.</p>
Bors

Ötven kilométeres magasságban állt le a Nemzetközi Űrállomásra tartó Szojuz MS–10-es rakétájának egyik gyorsító egysége, a fedélzeten utazó két asztronauta az űr határáról szabályosan visszazuhant a földre. A Roscosmos orosz űrkutatási szervezet hajóján az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszej Ovcsinyin indult fél éves küldetésre az ISS-re, amikor a kilövés után pár perccel az egyik booster, azaz gyorsító rakéta meghibásodott. Az MS–10-eseken a főrakéta mellett négy gyorsító gondoskodik a Föld légkörének elhagyásához szükséges sebességről, hiányukban az űrhajó nem képes elszakadni a bolygótól. 

Az MS–10-es már több mint 12 ezer kilométeres sebességgel haladt az űr határán, amikor a gyorsító elszállt. A két űrhajós azonnal átkapcsolt ballisztikus visszatérési pályára, ami azt jelenti, hogy a rakéta csúcsáról leválasztott utasszállító kabin a normálisnál sokkal meredekebb pályán tér vissza a felszínre. A sebesség miatt az űrhajósokra mintegy 7 G – a normális földi nyomás hétszerese – nehezedik, ráadásul a röppálya és a becsapódás helye is kiszámíthatatlan.

A vészhelyzeti visszatérés után a Roscosmos irányítóközpontja kapcsolatban maradt az űrhajósokkal, akik csodával határos módon túlélték a katasztrófát. Ezt Putyin orosz elnök szóvivője is megerősítette, de az asztronauták hogylétéről lapzártánkig nem érkezett hír.

Halál az űr peremén

A NASA űrsiklója, a Challenger 1986 januárjában történt fellövése után másfél perccel az egyik gyorsító rakéta felrobbant, tűztengerbe borítva a nyolc űrhajóst szállító siklót.

A tragédiát senki nem élte túl. Ahogy a Columbia űrsikló 2003 januárjában bekövetkezett katasztrófáját sem, amikor a már a kilövésnél megsérült hő­pajzs miatt a visszatéréskor több ezer darabra robbant a hajó. Hét űrhajós vesztette életét. Az Apolló 13-on 1970-ben történt robbanás a Hold felé menet, de a három űrhajóst sikerült visszahozni. Az orosz űrkutatás első halálos áldozata a szovjet Vlagyimir Komarov volt, aki 1967-ben az első Szojuz űrhajó tesztelése után, a visszatéréskor halt meg, miután nem nyílt ki a kabin fékezőernyője.

Kapcsolódó jegyzetünk itt olvasható.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.