Jó hír, hogy a kristálycukor ára a tavaly nyári átlagárhoz képest jócskán csökkent. Most 22,1 százalékkal olcsóbb, mint 2017 júliusában volt, de még mindig hatalmas különbségek vannak egyes fajták között. A barna cukor még mindig drága, a nyírfacukorért pedig egyenesen csillagászati árat kérnek el a boltok. A kérdés már csak az, hogy az egészségünk szempontjából melyiket vigyük a kasszához?
Cukorrépát veszünk
Hazánkban a cukorrépa jellemzőbb, mivel a cukornád a trópusokat szereti. Előbbinek kilóját 200 forint alatt is megvehetjük, míg utóbbiért elkérnek 800-1000 forintot is.
Az olcsó sem rosszabb
Az üzletekben 150 és 300 forint körül is találunk kristálycukrot. Ez az a termék, amiben szinte mindegy melyiket vesszük, mivel az árak leginkább a marketinggel függnek össze. Nem véletlen az sem, hogy az ismertebb cégek termékei drágábbak. A rossz hír viszont, hogy egyik sincs jó hatással a szervezetünkre, legyen az a legolcsóbb vagy a legborsosabb árú termék.
A nádcukornál is közrejátszik a marketing és a márka az ár kialakításánál, de az sem elhanyagolható, hogy ez a termék több ezer kilométert utazik mire a polcokra kerül. Ez jócskán megdobja a költségét, sőt a hosszú hajóút miatt ez a cukor környezetbarátnak sem számít. A vásárlókban az egészségesebb termék benyomása kialakult és emiatt hajlandók vagyunk többet fizetni a barna fajtáért.
Kíméljük a tárcánkat
A Pénzcentrum megkérdezte a legnagyobb magyar áruházakat, hogy melyik édesítőt vesszük leginkább. Ebből kiderült, hogy a magyarok még mindig a pénztárcájukat tartják fontosnak. A vásárlók 91 százaléka veszi le a polcról az olcsóbb kristálycukrot, és a maradék 9 százalék ad ki többet a kémiailag ugyanolyan barnáért.
„Álnéven” is szerepel
Olcsó húsnak híg a leve – ez jellemzi a pénztárcabarát élelmiszereket is, amelyekbe elképesztően sok cukrot tesznek. Figyelje a csomagolást! – Az összetevők listáján csökkenő sorrendben vannak feltüntetve az alkotóelemek, tehát minél lejjebb van a cukor, annál jobb. Jó, ha tudjuk, hogy különöző „álnéven” is szerepelhet ez az összetevő a csomagoláson. Lehet glükóz-, fruktózszirup, izocukor, keményítőszörp, vagy invest cukor is. Ezek mennyiségére mind figyelni kell. Azt viszont ne felejtsük el, hogy egyes termékekben, például joghurtokban, vagy a 100 százalékos gyümölcslevekben van természetes cukor is – magyarázta a dietetikus, aki azt javasolja: inkább szénsavmentes ásványvizet igyunk.
A dietetikus szerint a legjobb, ha semmilyen cukros szert nem használunk, de ha mégsem tudunk élni az édesség nélkül, akkor inkább természetes édesítőszereket vegyünk. – A nyírfacukornak hatvan százaléka felszívódik, tehát itt is van energiatartalom amivel számolni kell, de még mindig jobb, mint a sima kristálycukor vagy a barna cukor – figyelmeztetett Abonyi Orsolya. Ennek a megoldásnak csupán egy hátránya van: méregdrága. 1800–2400 forintos áron vehetjük meg kilóját.
Bár sokan úgy tudják, hogy a barna színű nádcukor egészségesebb, de van egy rossz hírünk: nem jobb a fehérnél. – A különbség csupán annyi, hogy a barna cukrot kevésbé tisztítják. Igaz, hogy ennek egy picit több az ásványianyag-tartalma és az íze karamellásabb, de mindkettő 100 százalék szénhidrát – mondta a Borsnak Abonyi Orsolya dietetikus.
A Nébih egyik illetékese megerősítette lapunknak, hogy gyakorlatilag ugyanazt a cukormennyiséget fogyasztjuk el egy teáskanál barna nádcukorral is, mint egy teáskanál fehérrel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.