Magyar kutatók bebizonyították: nem hűt a zebracsík

Nem azért alakult ki az evolúció során a zebrák csíkossága, mert az a forróságban légáramlást előidézve jobban hűti a testet. Ezt négy hónapnyi kísérlettel magyar kutatóknak sikerült bizonyítaniuk. Hogy mégis miért lettek csíkosak a zebrák, arról nagyon régóta vitáznak. Charles Darwin és Alfred Wallace már 1870-ben ütköztette véleményét, és azóta legalább 18 elmélet született. Közülük az egyik volt a légáramlás kiváltotta hűtő elmélet, aminek a végére most pont került.  

70 éves elméletet cáfolnak a magyarok Az Állatorvos-tudományi Egyetem, a svéd Lundi Egyetem és az ELTE Természettudományi Karának kutatói a Scientific Reports folyóirat most megjelent cikkében magyarázták meg felfedezésüket.

– Az egyik leghíresebb elmélet, amit sikerült megcáfolnunk, már legalább hetvenéves – mondta a Borsnak Horváth Gábor, az ELTE Természettudományi Karának do­cense, a kutatás vezetője. – Eszerint napsütésben a fekete csíkok jobban felmelegszenek, ettől felszálló légáramlat keletkezik, míg a fehérek kevésbé, ezért ott leszálló légáramlat alakul ki. Ettől apró légörvények keletkeznek, amik hűtik a testet. A fizikát ismerők ezt elképzelhetőnek is tartották – mondta el.

Lovastanyán dolgoztak

Horváth Gábor és kollégái tavaly kezdték a munkát. Kaptak kutatási pénzt, beszereztek hőmérőket, automatikus meteorológiai berendezést, fekete, fehér, szürke lóbőröket, valamint szarvasmarha- és zebrabőröket. Vettek hordókat, ezeket bevonták az előbb felsoroltakkal, feltöltötték vízzel, és beindult a kísérlet.

– Gödön egy lovastanyán négy hónapig végeztük a méréseket úgy, hogy ötpercenként rögzültek az eredmények. Kiderült, hogy legkevésbé a fehér, legjobban a fekete hordó melegedett fel, de a csíkos és a szürke között nem volt különbség – mesélte a Borsnak Horváth Gábor, aki büszke teljesítményükre.

Bögöly ellen véd

A kutatócsoport fantáziáját évek óta izgatják a csíkok. Pár éve azt vizsgálták, hogy a böglyök ellen nyújtanak-e valamiféle védelmet, hiszen ezek a rovarok legszívesebben a lovakat támadják. Szívják a vérüket, mert az a petéik fejlődéséhez szükséges. Kiderült, igen, munkájukat pedig 2016-ban fizikai tudományok kategóriában lgNobel-díjjal jutalmazták, amit mulatságos, de érdekes kutatásokért osztanak. Elért eredményükből gyakorlati haszon és üzleti siker is lett: a zebracsíkos lótakarót már több lovasboltban árulják körülbelül 37 ezer forintért.

Kutatnak tovább

Az ELTE docense elárulta, nem hagyják abba a vizsgálódást.

– Négy évünk van zebrakutatásra, ezért a munkát tovább folytatjuk. Vizsgáljuk majd ezen emlős és a bögöly hőkapcsolatát. Utóbbiak főleg a fekete állatokra mennek. Látják a különböző színű lovakat, mindegyiknek jó lenne a vére, de mégis a feketét választják. Ennek valamilyen hőoka lehet, de hogy mi, azt még nem tudjuk. Egy másik dolog, amire kíváncsiak vagyunk, az a légörvények esetleges kialakulása – fejtegette a terveket a szakember.