Hetven éve döntötték le a legszörnyűbb  halálsorompót

Hetven éve döntötték le a legszörnyűbb  halálsorompót

vasúti átjáró
PUBLIKÁLÁS: 2018. június 20. 11:30
Sokan szó szerint az életükkel fizettek, mert türelmetlenek voltak, mások csak a hosszas várakozásba meg a dugókba haltak bele majdnem. <br /> A halálsorompók – azok a helyek, ahol a fő vasútvonalak egy szintben keresztezték az egyre forgalmasabb fővárosi utakat – évtizedekig megkeserítették a budapestiek életét.
Bors

„Öt évtizede, amióta a fejlődő város túllépte terjeszkedésében a régi határokat, a Thököly úti sorompó negyed­órával korábbi felkelést, értelmetlen időpazarlást, a várakozás nehéz perceit és töméntelen bosszúságot jelentett a zuglóiak életében. De ezenfelül a forgalom számára állandó életveszélyt és napi 4 órás forgalomzárlatot, időkiesést jelentett az újjáépítésben.

Megindult az újjáépítési munka, hogy 150 nap alatt felépítsék a vasúti felüljárót, amit az elmúlt rendszer ötven év alatt sem tartott fontosnak felépíteni” – számolt be a kor szellemének megfelelő diadalittassággal a Magyar Filmhíradó 1948 tavaszán az ikonikus Thököly úti halálsorompó megszüntetéséről. Akkor adták át a ma szörnyen lepusztult állapotban lévő Zugló vasútállomást is.

Előbb jön a kaszás

De mit is jelentett pontosan a köznyelvben elterjedt halálsorompó kifejezés? Azokat a so­rompókat hívták így az 1970-es évekig, ahol a fő vasútvonalak Budapesten belüli szakaszai egy szintben keresztezték a forgalmas fővárosi utakat. Érdekesség, hogy nem csak azért, mert ezeknél az átjáróknál rengeteg türelmetlen gyalogost gázolt el a vonat.

A sorompóknál veszteglő városi közlekedők úgy érezték: előbb jön el értük a kaszás, minthogy végre felnyíljanak a karok. Ráadásul ezek – ahogy a mai szleng fogalmaz – „bekésették” a tömegközlekedési járatokat is, bónuszként pedig a feltorlódó járművek megbénították egy komplett városrész forgalmát.  A legtöbb ilyen gebaszos sorompó a Nyugati pályaudvarra befutó vasútvonalakhoz tartozott. A legkritikusabb helyzet a Budapest–Cegléd–Szolnok/Szeged vonalon alakult ki, ez keresztezi a Thököly utat a Hungária körútnál is. 

Hét és fél óra

Ennél a bizonyos zuglói kereszteződésnél egy nap – a filmhíradóban elhangzottakkal ellentétben – összesen hét és fél (!) óra hosszat voltak zárva a sorompók a negyvenes évek má­sodik felében, természetesen tipikusan a legforgalmasabb nappali időszakban. Nem csoda: ez a vasútvonal köti össze Budapestet Kelet- és Délkelet-Magyarországgal, olyan nagyvárosokkal, mint Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Kecskemét vagy Szolnok.

A megoldás csak az lehetett, hogy a vasútvonalat magas töltésre helyezik át – azaz megemelik –, a halálsorompót pedig egy vasúti híddal váltják le. Az építést 1940 májusában kezdték el, de a második világháború közbeszólt. A félkész földművet ráadásul Budapest ostroma idején megrongálták, nagy részét elhordták védvonalak építé­séhez.

Rákosváros megálló

Bár a háború után általános építőanyag-hiány volt, a zuglói építkezés gyorsan haladt. A töltésbe a salakanyag mellett a romba dőlt budapesti épületek anyagából is jócskán jutott. Most hétfőn volt 70 esztendeje, hogy az új nyomvonal és vasúti híd 1948. június 18-án megnyílt az új Rákosváros megállóhellyel együtt – ezt hívjuk ma Zugló vasútállomásnak. Az első vonat este fél hat előtt pár perccel haladt át a Thököly út fölött az egybegyűlt tömeg ovációjától kísérve. Majd Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elvtárs beszéde után az építkezésen dolgozó munkások jelképesen ledöntötték a halálsorompót. 

A kommunista sikerpropagandától eltekintve a felüljáró megépítése a közlekedési szakemberek szerint is nagyszerű döntés volt. A budapesti halálsorompók többségét aztán az 1970-es évekre felszámolták, de még ma is létezik belőlük négy. Legismertebb a Rákosrendező pályaudvar melletti, Szegedi úti átkelő, ami továbbra is neuralgikus pontja a főváros közlekedésének.

Háromszor ment át rajta a vonat

– 1946 júniusában a Thökölyn járó villamos összeütközött egy tolató vasúti szerelvénnyel – idézte fel a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa.

– Több súlyos sérült mellett halálos áldozat is volt: a vonat fűtője, aki leesett az ütközés miatt. Olyan is előfordult, hogy két tolató mozdony ütközött a 67-es villamosnak. Három katona megsérült, egy minisztériumi hivatalszolga pedig életét vesztette.

Egyszer egy mérnök lelte halálát a halálsorompónál, rá­adásul nem tudták eldönteni, hogy öngyilkosság vagy baleset volt-e. Imádta a focit, és benézett a közeli kocsmába a meccs után. Ittasan tartott hazafelé, amikor elütötte a vonat, és még másik két szerelvény is átment a holttestén.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.