Régen a pálinka értékmentés volt, a túlérett, már ehetetlen gyümölcsöket tették a cefrébe, mára óriásit fordult a világ. A jó italhoz manapság a legszebb terméseket használják fel. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint az otthoni kesernyés italokat nem lehet igazi pálinkának mondani. – Jó ital például az, ha beleszagolunk a pohárba, és a barack szinte ki akar ugrani, az íze pedig telt, mintha lekvárt ennénk – tisztázta az elnök, aki elmondta azt is, hogy a tévhittel szemben csak cukor nélkül szabad erjeszteni.
A pálinkakészítés során sokan már az elején megbuknak. A csonthéjasokat ki kell magozni, az almát és a körtét pedig pépesíteni kell. Ha egyben dobáljuk bele a cefrének szánt gyümölcsöt a hordóba, akkor nem erjed, csak rothad. A párlatokat sem mindegy, hogy mikor választjuk el, de akár az utolsó lépésnél is mehet a kukába az ital. – Legjobb, ha a kész pálinkát fahordóban érleljük, azonban az sem mindegy hogy meddig, mert átveheti a hordó ízét – mondta Mihályi László, majd hozzátette, hogy a jó pálinka bármeddig tárolható, persze hasonlóan a borhoz ennek is romolhat a minősége. – A már felbontott nedû egy picit oxidálódik, de nem kell annyira óvatosan bánni vele, mint a borral.
Idén az elmúlt 10-14 év leggyérebb kajszibaracktermését szüretelhetjük, ami azt jelenti, hogy enni még csak-csak, de cefrének már kevés jut. Ezt Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke is megerősítette. A március eleji hideg a korai fajták rügyeit szinte teljesen tönkretette, emiatt az átlagos 10-40 tonna töredékét adják csak a fák.
Idén a legjobb pálinka díját a Brill Pálinkaház jázminszőlő-pálinkája nyerte. Krizl Edit, a vállalkozás ügyvezetője elmondta: a szőlő igazi főnyeremény nemcsak a borok, hanem a pálinkák készítői-nek is.
– Az alapanyag határoz meg mindent, minél jobb a gyümölcs, annál jobb lesz az ital is. Mindig az optimális szüretelési időt kell megtalálni, hiszen ahogy a bornál, úgy a pálinkánál is az aromák és a savak együtt változnak a szőlőben. Ez minden szőlőtípusnál más, de például a nyertes pálinkánkhoz a jázmin szőlőt augusztus 15–20 körül szüretelték – tette hozzá az ügyvezető.
Évente legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatunk elő otthonra. A magánfőzéshez való jogot minimum 5, maximum 86 darab párlatadójeggyel válthatjuk meg, aminek darabja 700 forint. Ezt az adójegyet a vámhatóságtól szerezhetjük be. A magánfőzőnek a párlat előállításához használt desztillálóberendezését a helyileg illetékes önkormányzat adócsoportjához kell bejelenteni.
Csak akkor készíthetünk otthon is minőségi pálinkát, ha nem sajnáljuk sem a pénzt, sem az időt. A nagy áruházakban kapható főzőket inkább kerüljük.
– Ne sajnáljuk a tápanyagokra és az élesztőgombákra sem a pénzt, sőt főzőből is inkább a drágább, de jobb minőségût keressük. Az, hogy ki miből készíti, vagy vegyíti-e az ízeket, függ a gyümölcs mennyiségétől és az ízvilágtól. Szoktak úgy is készíteni vegyes gyümölcspálinkát, hogy a végén a kész italokat öntik össze megfelelő arányban – árulta el a titkot Mihályi.
Nem véletlenül van öblösen kialakítva a pálinkáspohár. Csak a gömb feléig szabad megtölteni, így összegyűlnek benne az illatok, a kürtőszerű rész pedig az orrunkhoz vezeti azokat. Mielőtt megszagolnánk és megízlelnénk, mindig mozgassuk meg egy picit az italt a pohárban. Amit sokan elrontanak, hogy hűtőbe teszik a pálinkát. Nem kell. Szobahőmérsékleten érződnek legjobban az aromák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.