Nemcsak idegesítőek, veszélyesek is a rossz szokások

Kenegesd a körmödet csilis lakkal! Ne csavargasd a hajad, mert kihullik – szokták mondani a segítő szándékúak, azonban ez csak ideig-óráig jelent megoldást a problémára. Ahhoz, hogy ténylegesen túllendüljünk az idegesítő szokásainkon mé­lyebbre kell ás­nunk. Banga Ad­rienne életvezetési tanács­adó elárulta, hogyan tudunk felülkerekedni ezeken a rossz beidegződéseken.

Mindig van összefüggés

Ahhoz, hogy ezeken a szokásokon túllendüljünk, először is az okokat kell megtalálnunk, de ezek akár egészen mélyről is gyökerezhetnek.

– Nagyon tudatosnak kell lennünk, hogy képesek legyünk megfigyelni, milyen helyzetekben csináljuk ezeket. Ha kiderül, melyek ezek a szituációk, már közelebb kerültünk a megoldáshoz – kezdte Banga Adrienne. – Ám ahhoz, hogy megszüntessük, komolyan akarni kell, hasonlóan ahhoz, mint leszokni a dohányzásról.

A stressz lehet az oka

A mélyen megbújó okok tárháza szinte végtelen. Lehet akár egy nemrég történt dolog, de akár a gyermekkorunkra visszavezethető stresszt is hordozhatunk. Utóbbit sokkal nehezebb felismerni és megoldani is.

– A lényeg, hogy azt a helyzetet kell kezelni, ami kiváltja a szokást, nem pedig magát a tünetet – mondta a szakértő. – A száj babrálása például – amibe beletartozik a körömrágás, szájharapdálás, a száj bő­rének tépkedése is – a csecsemőkorra vezethető vissza, mivel abban az időszakban a legmegnyugtatóbb, és legbiztonságosabb helyként az anya keblét gondoltuk, ez köszön vissza ebben az idegesítő szokásban.

Kevés a tüneti kezelés

Nem elég az, ha csak magát a rossz szokást szüntetjük meg, mivel a mögötte megbújó okok nem múlnak el, így akár egy másik helyzetben másképp is előjöhet. Például ha valaki észreveszi, hogy idegenek társaságában kezd feszengeni, akkor nem az a megoldás, hogy onnantól kerüli ezeket a helyzeteket, hanem a kiváltó okot kell megtalálni. Ez igaz a munkahelyi szorongásokra is. Meg kell találnunk a stressz okát, és felszámolni azt. Aki már észreveszi a beidegződést, tud ellene tenni, viszont attól, hogy mással foglaljuk el magunkat, megint csak a tüneti részét kezeljük. A sportolás például jó lehet a stressz ellen, viszont a szokások egy másik alkalommal, másmilyen formában újra előjöhetnek.

Segítségre is szükség lehet

Nemcsak pszichológus segíthet a problémán, akár egy életvezetési tanácsadót is felkereshetünk, ha az előbbit túl drasztikus lépésnek érezzük. Arra azonban figyeljünk, hogy ha valakit rajtakapunk egy pótcselekvésen, akkor semmiképp se szóljunk rá erőszakosan, mivel ez csak ront a helyzeten. Amellett, hogy feszélyezve érzi magát az ember, még megalázottság is társulhat hozzá, ha valaki mások előtt durván rászól. Hogy megoldjuk a problémát, saját magunknak is akarnunk kell, ha ez nincs meg, a gyógyulás sem könnyű.

Egy angol szaklapban megjelent kutatás szerint a bőr piszkálása, a szempilla tépkedése és a köröm rágása is az úgynevezett perfekcionizmusból következik, ami a tökéletesség iránti vágyat jelenti. A kutatók szerint az alapvetően nyugtalan természetű embe­rekre jellemzőek ezek az idegesítő szokások, akik könnyen elunják magukat, és ilyenkor megnyugvást jelentenek számukra a különböző pótcselekvések.