Városi legenda: Halottakra építették a fővárosi piacot

Városi legenda: Halottakra építették a fővárosi piacot

piac
PUBLIKÁLÁS: 2018. március 22. 11:30
Ezrek fordulnak meg ma is a népszerű Lehel téri piacon, s végzik a bevásárlást itt, ahol egykor Budapest első temetője volt. Ahogy egyre jobban kiépült a főváros, több tucat sírkertre építettek rá.
Bors

Szinte lehetetlen olyan helyet találni a budapesti Belvárosban, ahol egykor ne temető lett volna. Erről ma már csak emléktáblák tanúskodnak, olykor még azok sem. A főváros legelső sírkertje a ma már a legforgalmasabb pesti csomópontok egyikeként ismert Lehel Csarnok és környékén terült el.

Régen külváros volt

A Lehel téri sírkert az 1800-as évek elején több mint tizenháromezer négyszögöles telken feküdt, és később majdnem a duplájára növekedett a területe. Még 1790-ben hozták létre, a Régi Váci temető nevet kapta, és még a Duna árterének számított. Azért létesítették, hogy a belvárosi, lipótvárosi és terézvárosi lakosság a halottait itt helyezhesse végső nyugalomra, főként a zsidóság temetkezett ide. Ez a terület akkor még külvárosnak számított, a keresztények pedig általában templomok mellé temetkeztek. Nem csak a mai piac épült temetőre, de az Árpád-házi Szent Margit-templom is, ami a Lehel tér ékessége maradt napjainkig.

Fél Budapest sírkert volt

A Kálvin tér környéke is jelentős temetkezési helynek számított, a török uralom alatt a hódítók használták. Korábban a Kecskeméti utcánál és a Váci utca egyik végénél is sírkert volt, valamint a fiatalok körében népszerű Erzsébet tér helyén is. Később a Józsefvárosban egy ideig a mai Kálvária téren is volt temetkezési hely.

Hetven év alatt betelt

A XIII. kerületiek végső nyughelye hetven év alatt betelt, az utolsó zsidó szertartásra 1860 táján került sor. A temető teljes területét végül felparcellázták, s különböző épületek, bérházak, valamint a sokáig szabadtéren működő Lehel piac vette át a helyét.

– A keresztény temetők sírhelyeinek joga lejár, eltűnnek a látogatók, így megszűnik a funkciójuk, aztán eladják. A szigorú vallási törvények miatt viszont a zsidó sírkertekkel ezt nem lehet megtenni. A város egy másik telket adott a hitközségnek, a halottakat pedig átköltöztették a Salgótarjáni és a Kozma utcai zsidó temetőbe – magyarázza lapunknak a Budapesti Városvédő Egyesület vezetőségi tagja, Surányi J. András.

Áthelyezték a holtakat

Az egykori zsidó temető miatt a Lehel Csarnok felhúzása idején az építkezést is le akarták állítani. A vallási hagyományoknak megfelelően nem szabad a nyughelyeket átrendezni. A ma­radvá­nyo­kat egy összetett halotti szertartás keretén belül költöztették át.

– Az ortodox vallásban a halotté a sír, és örökre megilleti. A költöztetést a hitközösség testülete intézi, csak felavatottak vé­gezhetik. Újraszentelik a sírt, és elkerítik. A csontoknak is épségben kell maradniuk.    

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.