Fájdalomcsillapító levélnedvvel kenegetik magukat az orangutánok

Ázsiai orangutánok megrágott levelekből kinyert „kenőccsel” kenegetik fájós végtagjaikat – figyelték meg tudósok. A kérdés, hogy fogyasztanak-e más növényeket is, amelyek gyógyhatásáról mi, emberek nem tudunk.

2003 óta egészen mostanáig készítettek felvételeket, ahogy a borneói dzsungelben élő orangutánok addig rágcsálnak leveleket, amíg azok el nem kezdenek habzani.

A megrágott leveleket viszont ezek után nem nyelik le, hanem a belőle kinyert, szappanszerű anyagot egyfajta fájdalomcsillapító kenőcsként belemasszírozzák végtagjaikba.

A majmok átlagosan 15–45 percig kezelik magukat a Dracaena cantleyi nevű növényből „kisajtolt” anyaggal. Ezt az erdei növényt a helyiek is jól ismerik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásáról.

A kutatók rámutattak a Scientific Reportban megjelent cikkükben, hogy a majmok eddig is fogyasztottak gyógyhatású növényeket. Viszont még sosem találkoztak olyan majmokkal, amelyek kenőcsöt „készítettek” volna a növényekből.

Ezen felbuzdulva most azt kezdték el vizsgálni a szakemberek, hogy rágcsálnak-e másféle növényeket is, amelyeknek gyógyhatását eddig az emberek nem ismerték. Ebben az esetben ugyanis újfajta, a humán gyógyításban is al­kalmazható gyógyszerkészítmé­nyek előállítása előtt nyílna meg az út.

Az orangutánok magasabb intelligenciáját egyébként a bu­dapesti állatkertben is tapasztalják:

– Előfordult, hogy az orangu­tán a játékba kapott kötelet a férőhelyét határoló villanypásztor zsinórja köré fonta. Így anélkül szakította le, hogy megcsíp­te volna az áram. Tapasztala­ti úton tanulják meg, melyik anyag vezeti az áramot és melyik szigeteli – magyarázta Hanga Zoltán szóvivő.

Szerinte az, hogy a borneói orangutánok nem táplálék-ki­egészítőként, hanem egyfajta eszközként használják a gyógynövények leveleit, ma­gasabb szintű tevékenységnek számít.

Az orangután az emberszabású majmok ázsiai neme. Fejlődési vonala mintegy 14 millió éve vált el a többi emberszabásúétól. Neve malájul erdei em­bert jelent.

A Természetvédelmi Világszövetség becslései szerint Szumátrán kevesebb mint 15 ezer, Borneó szigetén nagyjából 54 ezer orangután él vadon. Ám a következő 35 évben az erdőirtás újabb 45 ezer orangután pusztulását okozhatja.

130 golyó egy állatban

Egy friss kutatási eredmény szerint az elmúlt bő másfél évtizedben százezer veszélyeztetett orangutánt öltek meg Borneó szigetén. A tanulmány készítőit is elborzasztotta ez a számadat.

A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az esőerdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat. Ám a kutatók arra is rávilágítottak, hogy a még meglévő erdős területekről is eltűnnek az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják bosszúból, amiért behatolnak az ültetvényekre és kárt okoznak.

– Amikor az állatok az őserdővel határos ültetvényeken élő emberekkel konfliktusba kerülnek, akkor ők állnak vesztésre – mondta Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa. – Nemrég találtak egy orangutánt, amit 130 golyóval gyilkoltak meg. Döbbenetes és szükségtelen. Lehet, hogy esznek a gazdák gyümölcseiből, de veszélytelen állatok.

Állatok az emberekért

A modern orvostudomány nem tartana ott, ahol ma tart az állatok nélkül. Sok mindent köszönhetünk nekik, akár mert kísérleti alanyokként szolgáltak, akár azért, mert valamilyen felfedezéshez segítették a tudósokat.

Ullmann Imre (1861-1937) a transzplantáció úttörőjeként például elsőként végzett veseátültetést egy kutyán 1902-ben. A vesét az eb nyaki ereibe varrta be. További kutatásait az I. világháború megakasztotta, de Ullmann munkásságának köszönhető, hogy 1954-ben végrehajtották az első vesetranszplantációt egy amerikai ikerpáron.

A tehenek is sokat tettek – persze tudtukon kívül – az emberi egészségért. Edward Jenner (1749-1823) angol orvos fedezte fel, hogy a tehén tőgyén lévő himlőtől megfertőződött fejőasszonyok egyáltalán nem vagy csak kis mértékben kapták el a himlőt a legnagyobb járványok idején is. Az orvos többeket megfertőzött a tehénhimlővel a védettség érdekében.