Legjobb időjós az elefánt

Miért nem tévednek el a madarak?

Az évszakok változásának megfelelően a vándormadarak rendre felkerekednek, és egyik földrészről a másikra repülnek, nem ritkán több ezer kilométert megtéve. Na, de hogy van az, hogy sosem tévednek el? A titok nyitja a belső fülükben rejlik, amely egyfajta beépített GPS-ként segíti őket a navigálásban. Ezt a tudomány is igazolta, azaz, hogy a madarak a belső fülük segítségével érzékelik a mágneses mezőket.

Bombakereső méhek

A méhek rendkívül kifinomult szaglószervekkel rendelkeznek. Mindez elengedhetetlen a számukra, hiszen enélkül képtelenek lennének megtalálni az illatos virágokat. Az azonban már igencsak meglepőnek hathat, hogy a robbanóanyagokra is fogékonyak. Egy horvát professzor, Nikola Kezic már a kilencvenes években is hosszasan tanulmányozta a méheket, és arra jutott, hogy bizony be lehet tanítani bombakeresésre a rovarokat. A méhkasokat a balkáni horvát határ földjeire vitte, ahol a dél-szláv háború során a katonák egyes becslések szerint hárommillió taposóaknát helyeztek el. A méhek sikeresnek bizonyultak a robbanótöltetek megtalálásában, és már 4,5 kilométer távolságból képesek voltak megérezni a TNT molekuláit. Azóta már néhány reptéren is bevetették a bombakereső rovarokat.

Nagyfülű meteorológus

Sokáig rejtély volt a tudósok előtt, hogy a száraz szavannák elefántjai hogyan találják meg mindig azokat a területeket, ahol jó eséllyel csapadék várható. A megoldást az ormányosok méretes fülei jelentették, amelyek segítségével akár 240 kilométeres távolságból is képesek meghallani, ha egy-egy vihar közeledik. 

Megérzik a terhességet a delfinek

A hanghullámok érzékelése nélkül a delfinek elveszettek lennének a tengerekben. Szerencséjükre azonban kilométerekről meghallják a legkisebb rezgéseket is. Rendkívül kifinomult érzékszerveikkel azt is érzékelik, ha egy nő várandós, a magzat mocorgását is „meghallják”.