Különleges dologgal lepték meg Tubit - nem véletlenül büszke magára

Hosszú utat járt be Tutymák, a mi éhenkórász négylábú kollégánk. Élete első három éve maga volt a pokol. Mindenféle túlzás nélkül.
Egy lakás sötét sarkában, egy lyukba zárva élte életét, a napfényt és a világot nem ismerte, ahogyan az emberi kedvességet, gondoskodást és szeretetet sem. Tubi mindennapjai egy agresszív, alkoholista férfi kutyájaként a rettegésről és a sírásról szóltak. A pesti lépcsőház az ő hangjától zengett. Sírt az életéért, mert folyamatosan bántalmazták. A szomszédok próbálták megmenteni a szenvedéstől, de sokáig nem jutottak semmire. Tubi megszokta a rettegést és a félelmet. Aztán jött a segítő kéz, aki kilopta őt sötét vackából, és "kivitte a fényre".

A zörgő csontú, sebekkel teli, remegő kutya valószínűleg felfogni sem tudta, hogy mi történik vele, mert még a világ is új volt számára. A szagok, a hangok, az emberek, a mozgó járművek, a szél susogása...

A sötét lyukon kívül nem látott semmit az életből, mert eredeti gazdája még csak sétálni sem vitte. 

Tubi új élete egy menhelyen folytatódott, én pedig ideiglenes gazdának indultam... 

Sosem fogom elfelejteni az első találkozásunkat. Remegve próbált megbújni a sarokban. Félt. Nekem pedig majd megszakadt a szívem. A testén foltokban nem volt szőr, a bordái kilógtak a gerincével együtt, a sebek pedig elárasztották a testét. Megtudtam akkor, bizony vannak betegségei, de gyógyítható. A fogai is szörnyű állapotban voltak, mert nem rágott. Pityeregtem. Szerintem belül ő is. És nem csak a fájdalmaktól.

Kellett egy jó óra, mire megengedte, hogy a közelébe menjek. Vittem neki tápot, hogy barátkozzunk, de még elfogadni sem merte. 

– Szeretnélek innen kivinni, hazavinni, és szeretni - mondtam neki. 
Tubi pedig engedett. 

Hazavittem, szépen lassan összebarátkoztunk, és pár hét alatt úgy megszerettük egymást, hogy a világért sem búcsúztam volna el tőle. Egy-két hónap alatt pedig meggyógyult, és elkezdett bízni. 

Négy éve pajtásom mindenben, jön velem, ahova csak tud. Nagyjából már ismeri a világot, szépen beilleszkedett a szerkesztőségbe is, a kollégák pedig különleges dologgal kedveskedtek neki: ő lett 2017-ben az év dolgozója, mert olyan lelkesen ugat bele mindenbe.

Nem véletlenül pózol ilyen büszkén! 

"Kutyajó" témát javasolnál? Vagy csak szeretnél Tubival kapcsolatba lépni? Akkor írj neki a [email protected] címre.