Ütötték-verték a bűnözőket? Börtönbe mehetnek a magyar rendőrök - fotók

Két éve egy autópálya pihenőjében fogták el a rendőrök azt a 3 fős társaságot, akik után akkor már hetek óta nyomoztak - kezdi a Hírpress. 

A testvéri, rokoni kapcsolatban álló banda tagjait a “megfelelő módon, testi kényszer alkalmazásával” emelték ki a kocsiból. Egyikük ellenszegült, de a portál úgy tudja, ezt is megoldották sérülések nélkül. 

Az akció helyszínén fényképek és videós felvételek is készültek a társaságról:

Egyikük (nem az, aki ellenszegült) rosszullétre panaszkodott, így hozzá mentőt hívtak a rendőrök. A mentő a helyszínen megvizsgálta, de semmi jele nem volt annak, hogy bármi baja lenne. A férfi a Rendőrkapitányságon megint rosszullétre panaszkodott, újra mentőt hívtak hozzá, de rendellenességet akkor sem észleltek nála - írja a portál. 

A három férfit az őrizetbe vételnél a fogdaorvos vizsgálta meg. Semmilyen friss külsérelmi nyomot nem talált, amit dokumentált is. Másnap a bíróság mindhárom gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte. 

Akkor miért kellett kivenni az egyikük lépét?

Tíz nap múlva az előzőleg rosszullétre panaszkodó férfi megint hasfájásra panaszkodott a börtönőröknek, és azt állította, hogy a négy rendőr őt és társait még az elfogáskor, a helyszínen 4-5 percig ütötte-verte és rugdosta - folytatja a Hírpress. 

Pár napra rá a férfi lépét kórházban távolították el, a korábban intézkedő négy rendőr ellen a férfi és az utólag hozzá csatlakozott két fivére vallomása alapján büntetőeljárás indult. 

A rendőrök az ügyészségi eljárás során egybehangzóan cáfolták, hogy az elfogáshoz szükséges szakszerű testi kényszer alkalmazásán túl egyszer is bántalmazták volna az elfogottakat. Az intézkedés menetét végig egybehangzóan adták elő.

A bekért fogdaorvosi és a helyszíni, majd rendőrkapitánysági mentőorvosi dokumentáció sem állapított meg semmilyen frissen keletkezett sérülést a befogadáskor a hasfájós férfin. Az egyik testvér karjain korábbi, régebbi sérülés meglétét jegyzőkönyvezték is.

A helyszíni videó-és fényképfelvételeken szintén nem látszott semmilyen bántalmazásra utaló nyom.

A kirendelt orvosszakértő annyit állapított meg, hogy a sértett sérülése keletkezhetett az elfogás napján is, mivel a lépsérülés nem látszik azonnal. Ha azonban valós az az állítás, hogy a rendőrök 4-5 percig ütötték, rúgták a betonon fekvő elfogottakat, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem volt egyikük testén sem látható más fajta sérülés? Az is nyitott kérdés maradt, hogy a fogdaorvosival együtt, a három egészségügyi vizsgálat során miért nem jelzett egyikük sem bántalmazást, sem panaszt.

A rendőrök ún. „bizonyítási kísérlet” nyomozati cselekmény elvégzését indítványozták, amely során állításuk szerint kiderült volna a három férfi állításának abszurditása, a bíró azonban arra hivatkozva utasította el az indítványt, hogy „a bíróság a sértettek állítását valóságosnak elfogadta, így újabb nyomozási cselekmény végrehajtására nincs szükség”.

A bíró kihangsúlyozta, hogy a három visszaeső sértett állítása azért is meggyőző, mert azt következetesen adták elő és annak tartalmát az eljárás során nem változtatták meg.

A bíróság végül a négy rendőr szabadságvesztések kiszabását azzal indokolta, hogy „az utóbbi időkben nagyon megszaporodott az ilyen bűncselekmények száma”.

Első fokon fejenként 1 év 8 hónap letöltendő szabadságvesztést és egy felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, az ügy másodfokon folytatódik. 

A Hírpress azt írja, közben az orvosszakértői vélemény is megérkezett, és kizárható a traumás behatás.