A természetvédelmi őr, észlelve a változást, anélkül hogy megkérdezte volna, hogy volt-e engedélye Ernőnek, bejelentést tett. Három helyről jelentették fel. A rendőrség és az erdőfelügyelőség lezárta az ügyet, de a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a természetvédelem érdekében polgári pert indított.
Egy budapesti amatőr természetbúvár szakértői nyilatkozatban állította, hogy a fokozottan védett lápibagolylepke hatezer példányának pusztulását okozta Ernő, aminek eszmei értéke 250 ezer forint.
– Karácsony előtt levélben kaptam egy felszólítást, hogy fizessek be két héten belül másfél milliárd forintot – mesélte a Borsnak. – Noha tudtam, hogy igazam van, rettenetes álmatlan éjszakák jöttek. Erdészeti tanácsadói munkáim nagy részét elvesztettem, és természetesen fizetni sem tudtam, így bíróságra került az ügy. A harmadik tárgyalás után ügyvédet váltottam, és dr. Zeke László komolyan beleásta magát az ügyembe. Kiderült, hogy azon a területen nincs ilyen lepke, és újabb öt tárgyalás után első fokon nyertünk. A másodfokú tárgyalást a Debreceni Ítélőtábla elhalasztotta, mivel alkotmánybírósági döntést kért. Ha ugyanis én vagyok a nyertes, akkor a hatalmas perköltséget a bíróságnak kell kifizetnie, ezt pedig alkotmányellenesnek tartja – magyarázza Gabnai Ernő.
A szünetet kihasználva a zöldhatóság a gazda ellen természetkárosítás bűntette miatt büntetőpert indított. Ennek a tétele egytől öt évig terjedő börtön lehet. Ennek az első fokú tárgyalása lett volna csütörtökön, de a bíróság úgy döntött, hogy megvárja, amíg a polgári perben jogerős ítélet születik, és csak utána tárgyalja az ügyet. Ez azt jelentheti, hogy ha a polgári perben másodfokon is Gabnai Ernőnek adnak igazat, akkor itt nem próbálják bebizonyítani az eddig bebizonyíthatatlan károkozást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.