Hazánkban nem gyakran választják problémamegoldásra a sztrájkolást, az utóbbi napokban azonban egyre többet hallani róla. Azzal viszont nem sokan vannak tisztában, milyen következményei lehetnek.
Ha Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott emberektől, akkor a pedagógusok március végén sztrájkolni fognak. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója által hirdetett sztrájk viszont kötelezettségszegésnek minősül.
Nem lesz jogszerű
– A pedagógusok egyórás munkabeszüntetése nem lenne jogszerű, ugyanis egy bocsánatkérés elmulasztása miatt nem lehet sztrájkot hirdetni – hangsúlyozta dr. Horváth István, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője.
A sztrájktörvény világosan kimondja: a munkabeszüntetésre akkor van lehetőség, ha a munkavállaló jobb szociális vagy gazdasági ellátást akar kivívni magának a munkahelyén. A Pukli István hirdette egyórás sztrájk polgári engedetlenségnek számít.
Kirúghatják-e a tanárt?
Ha sokan részt vesznek benne – és erre nagy az esély, látva a több tízezer fős tüntetést – lehetetlen szankcionálni a pedagógusok munkabeszüntetését, hiszen több ezer tanár kirúgása súlyos következményekkel járna. A jogász szerint a büntetés az iskolaigazgatók hatáskörébe tartozik, pedig a tanárok a KLIK alkalmazottai. Az más kérdés, hogy mi van akkor, ha az iskolaigazgató is részt vesz a munkabeszüntetésen.
Kórházban tilos a munkabeszüntetés
Vannak olyan területek, ahol tilos sztrájkot hirdetni. Ilyen a rendvédelem, a honvédelem és az egészségügy, de más esetekben is korlátozhatják a sztrájkot. A vasútnál például csak akkor lehet sztrájkot hirdetni, ha az érintettek előzetesen megállapodtak egy elégséges szintű szolgáltatásról.
Be kell jelenteni
Sztrájk kihirdetésére csak munkavállalói közösségek és szakszervezetek jogosultak, egyének nem. A szervezőknek a munkáltatónál kell bejelenteni a munkabeszüntetést. Az ezt követő hét napban – amit lehűlési időszaknak hívnak – a feleknek törekedniük kell a megegyezésre, tisztázni kell a vitás kérdéseket. Ha ez nem sikerül, akkor a hét nap lejárta után a munkavállalók heti kétórás munkabeszüntetésre jogosultak.
Nem lehet büntetni
A sztrájk demokratikus joga a munkavállalóknak. Kirúgni vagy bármilyen formában büntetni a sztrájkban részt vevő dolgozót tilos. Magyarországon nagyon kevés volt eddig a tömeges munkabeszüntetés, ennek oka, hogy hazánkban alacsony a szakszervezeti szervezettség. Van olyan munkahely, ahol nincs is jelen a szakszervezet. A kevés sztrájk másik oka pedig az, hogy a magyarok ritkán önszerveződnek, így egyáltalán nem jellemző, hogy sztrájkot kezdeményeznének.
