Morfiumszármazékkal szoktatják le a drogos újszülötteket

A közelmúltban nagy vihart kavart annak a két nőnek az esete, akiknél partidrog-túladagolás miatt kellett megindítani a szülést. Nemcsak ők, de gyermekük is közvetlen életveszélynek voltak kitéve. Bár pontos számokat senki sem tud, mert az esetek többsége titokban marad, a szakemberek szerint évente ezernél is több olyan újszülött jön világra Magyarországon, akik születésük után a drogtól, majd pedig annak hiányától szörnyű kínokat élnek át. Lapunk összeszedte a leglényegesebb tudnivalókat az ilyen esetekről.

Földi pokol várja a babákat

„Rángás, hányás, remegés, állandósuló kínzó görcsök, láz. Akár már a születés után hat órával jelentkezhetnek a súlyos elvonási tünetek a csecsemőknél” – mondja lapunknak egy gyermekneurológus. A picik állandóan, fájdalmasan sírnak, kiálló testrészeiket, így például orrukat sebesre dörzsölhetik. Cseppet sem túlzás, ezek a kis emberkék a földi pokolban kezdik az életüket.

Világra jövetelük után természetszerűleg megszűnik a drogutánpótlás a szervezetükben, és az elvonási tünetekbe akár bele is halhatnak – folytatja az eset­­leírást a doktornő, majd hozzáte­szi: metadont vagy morfinszármazékot cse­­pegtetnek a picik nyelvére, természe­te­sen csökkenő adagokban, így a kicsik pár hét alatt „lejöhetnek a szerről”.

Pontrendszer a kicsiknek

A babák állapotát, függőségük mértékét a tünetek és a vizsgálati eredmények alapján egy pontrendszer segítségével állapítják meg, és annak függvényében választanak gyógymódot. Az sem mindegy például, tudjuk meg a szakembertől, hogy az anyuka zsírban vagy vízben oldódó drogot használt. A drogfüggő nők jó része csak akkor veszi észre, hogy terhes, amikor már nem lehet elvetetni a babát. „A kábítószer miatt amúgy is csak nagyon ritkán jött meg a havi vérzésem, előfordult, hogy akár egy évig is kimaradt” – mondta korábban egy olyan kismama, aki az ötödik hónapban járt, amikor tudatosult benne, hogy várandós.

Terhesen növelik az adagot

Paradoxon, de igaz: a terhességükről nem tudó kismamák a rendszeresen jelentkező émelygés és hányinger következtében akár növelhetik is a drogadagjukat, mert úgy vélhetik, elvonási tüneteik vannak. Mivel a legtöbb kábítószer kis molekulájú vegyület, az átjut a méhlepényen. Azokat a gyermekeket, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen kábítószerrel élt, nemcsak a születés utáni szenvedés fenyegeti, de az is, hogy későbbi életükben könnyebben válhatnak drogfüggőkké, alkoholistákká.

Nem ritka a magzati vagy csecsemőhalál, agyvérzést kaphatnak a mama hasában, de az egészségesen született, majd pedig sikeresen leszoktatott kisbabák többsége is később fejlődési és magatartászavarokkal küszködhet, jellemző rájuk az alacsonyabb intelligenciaszint. A kábítószerrel élő mamák több mint nyolcvan százaléka do­hányzik és alkoholfüggő is, sokuk prostituált, a szülés után gyakorlatilag kereseti lehetőség nélkül maradnak.

Otthonuk nincs, vagy ha van, akkor erőszakos, gyakran bűnöző és szintén drog- vagy alkoholfüggő férfival osztják meg az éle­tü­ket. Így ezek a gyermekek szociális hátránnyal is küzdenek. További veszély, hogy a fertőzött tűtől az anyukák egy része hepatitisfertőzött vagy egyéb súlyos betegségek sújtják őket, legtöbbjük nem is szoptathatja a babáját. Hogy ne vegyék el tőlük a gyermeket, igyekeznek letagadni a kábítószer-függőséget.

Józan Babák Klubja

„Nem ismerek olyan kismamát, akik, amikor megtudta, hogy terhes, ne akarna leszokni” – mondja lapunknak egy 26 éves nő, aki a Józan Babák Klubjának köszönhetően bekerült az úgynevezett metadinprogramba. Itt ellenőrzötten, orvosi felügyelet mellett kapnak pótló szert az anyukák, továbbá a szülésre is annak tudatában készülhetnek az orvosok, hogy problémák merülhetnek fel.

Felkészületlen a társadalom

Ám sajnos a legtöbb függő kismama nem mer sem orvoshoz, sem a segítő szerveze­tek­hez fordulni. A kábítószer-használó kis­mamák problémája ma meghaladja a szociális rendszer kapacitását. „A társadalom, beleértve az egészségügy dolgozóit is többnyire tabuként kezelik a kérdést, ráadásul nem létezik egységes ellátási pro­tokoll, sem a szakellátásban, sem a védőnői hálózatban az ilyen esetekre” – nyi­latkozta korábban Oberth József, szenvedélybetegeket segítő szakember.