A jégsivatagot kutatják a pokolban a magyarok

A világ egyik legszélsőségesebb tájára indult kedden egy magyar kutatócsoport. Az ELTE geográfusa, dr. Nagy Balázs vezette csapat a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció keretében a Chile és Argentína határán hú­zódó, 6893 méter magas Ojos del Saladót veszi be, amely a világ legmagasabb tűzhányója. A vulkán tetején örök fagy uralkodik: – Az Atacama-sivatagba mennek, onnan indul az Ojos del Salado, ez a világ egyik legszélsőségesebb terepe – mondja a Borsnak a csapat munkatársa, Sekoulopoulu Márta.

– Az időjárási viszonyok na­gyon kemények, általános a homokvihar és óriási a szél. Szinte teljes szárazság van, emellett – bár a nyári évszakban mennek – éjszaka brutális hi­deg, mínusz 40 fok van – sorolja. A magyar tudósok a világon egyedüliként végzik klímakutatásaikat a jégsivatagban. Évente több száz hegymászó próbálja bevenni a hegyet, azonban alig nyolcvannak sikerül a csúcsra érnie. A magyar kutatók a vizsgálatok alatt közel egy hónapot töltenek a hegyekben sátrakban. A csapat már harmadszor megy vissza a vi­szontagságos körülmények kö­zé, megesett, hogy a magaslaton egyiküknek lefagyott az ujja. Alapos felkészülés után indulnak útnak:

– Gyógyszereket és vitaminokat szedtek, hogy felkészítsék a szervezetüket a körülményekhez. Vitaminokat, konzerveket és olyan ételeket visznek, me­lyekkel pótolhatják a fehérjét és a szükséges nyomelemeket. Az expedíciót az alaptáborban kezdik, majd innen fokozatosan szoktatják hozzá a szervezetüket a magassághoz. Speciális készülékeket is visznek magukkal, amelyekkel a vérüket ellenőrizhetik, hiszen ebben a magasságban – ha nem fokozatos az átállás – könnyen embólia léphet fel – magyarázza Márta.