Ma is megtalálható Pasaréten az a lakás, ahol Szabó Magda házvezetőnője lakott. Valós történetükből született Az ajtó című regény.
Szabó Magda sosem titkolta, hogy Az ajtó önéletrajzi ihletésű könyv. Házvezetőnőjével húsz évig tartó különös barátságának története a pasaréti Júlia utcában. A történetben Szeredás Emerenc egy jószívű, de zárkózott, mogorva asszony. Senkinek nem nyitotta ki az ajtaját, Szabó Magdának mégis sikerült közel kerülnie hozzá.
Az egykori földszinti, házmesteri lakást átépítették ugyan, de ma is megvan. Verrasztó Gábor író, helytörténész lakik benne.
– Tíz éve költöztem ide, akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ez ilyen híres lakás. A szomszédoktól tudtam meg. Bevallom: előtte a regényt sem olvastam. Utána pótoltam, még dedikáltattam is – mutatta a Borsnak Verrasztó.
Ezután mindent elkövetett, hogy többet megtudjon a házvezetőnőről. Valódi nevén Szabó Júliának hívták. Juliska néni pont olyan volt, mint a regényben Emerenc. Szikár, mogorva, egyszerű, azonban a nyers külső érző szívet takart.
– Fantasztikusan sütött-főzött, de ételeiben a szomszédok mindig találtak macskaszőrt. A valóságban is tíz macskája volt. A regény másik főszereplője az ezermester, őt a valóságban Mihalik Pálnak hívták, akit jól ismertem – tette hozzá Gábor.
Szabó Magda kétháznyira lakott házvezetőnőjétől, a hátsó erkélyről éppen rálátott arra a bizonyos ajtóra, ami a regény címe lett. Az eredetit Gábor megőrizte, igaz, nem azon át közlekedik. A házba évente szerveznek sétákat a Szabó Magda-rajongóknak.
11 regényét megfilmesítették
Szabó Magda (1917-2007) író, költő, műfordító. Legismertebb regénye az Abigél, amelyből négyrészes tévéfilmet forgattak. Életében számos elismerést kapott, egyebek között Kossuth-díjat. Az ajtó című művéért 2003-ban a franciaországi Femina-díjat is megkapta. 40 nyelvre lefordították. 2012-ben Szabó István filmvászonra vitte a történetet. Ezen kívül még tíz regényét filmesítették meg.
