A Cserehát-dombság közepén egy völgyben található Magyarország legkisebb falva. Szanticska 18 házból és 2 templomból áll, az egyik görög, a másik római katolikus. Egy hely, ahol se bolt, se kocsma nincsen. A kukásautó sem tudja megközelíteni. A Bors az egyik állandó lakos, Teleki Mónika segítségével próbálta megfejteni Szanticska népszerűségének titkát.
A kétgyermekes anyuka tudatosan vonult el a nagyváros zajától, vissza a gyökerekhez. – Két megélhetési lehetőség van, a földművelés és a turizmus, mindkettővel foglalkozunk. Vendégházakat üzemeltetünk a faluban, és amit megtermelünk, azt eltesszük télre – mondja Mónika. Lánya, Luca 16 éves, neki sincs ellenére a vidéki élet. Három pónit, két kecskét, kutyákat, macskákat gondoz. Ő még Debrecenben jár iskolába, de az egyetem után szeretne ő is végleg Szanticskára költözni.
Pál Gergő is évek óta él a kis faluban. Felesége tanítónő a szomszéd faluban, ő a harmadik állandó lakos. Gergő méhészkedik, fuvarozik, és traktorral földet művel. – Elfogadtuk, hogy ez másfajta élet. Tartalékolni kell étellel, gyógyszerekkel, mert nem lehet elugrani az éjjel-nappaliba – nevet.
Nyáron ellepik a turisták a települést. Gyerekek, fiatalok, túrázók, vadászok és kóruscsoportok is egyaránt kedvelik.
Erdei Sándor, avagy Rokker Zsoltti szívügye Szanticska. 2002-ben elvégezte a Miskolci Egyetemet kultúrantropológusként. A diplomamunkáját kedvenc falujáról írta: „Szanticska, egy újjáéledő település” címmel. – Egy kis ékszerdoboz a festői környezetével és gyönyörű építészeti stílusával – mondta a Borsnak a komikus. Van egy háza Szanticskán, és tiszteletbeli alpolgármesternek választották.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.