Elképesztő hely Tetétlen. A másfél ezres településen a közmunkások struccokat nevelnek. A község imádja, a munkások önként jelentkeznek, és a programot már négy másik település is átvenné.
Szinte állatkertben érezheti magát az ember, ha a Hajdú-Bihar megyei Tetétlenre téved. A homokos udvaron, a karámok mögött ugyanis nem tyúkok, pulykák vagy libák szaladgálnak, hanem hatalmas, több mint egymázsás struccok futkároznak. Borbélyné Fülöp Hajnalka ugyanis strucctenyésztésre kért közmunkaprogram-támogatást. Akkor még a községben és a minisztériumban egyaránt furcsán néztek az asszonyra.
– Nem volt egyszerű elérni, hogy bízzanak az ötletben és megkapjuk a támogatást. Nagy nehezen sikerült, az első fiókákat 2012-ben kaptuk – mondja most már mosolyogva a polgármester. – Az elején nagy látványosságnak számítottak, mindenki bejárkált hozzájuk. Most már megszokták, szeretik őket, de lekerítettük, hiszen az állatok tartása nem veszélytelen – meséli.
Tudják ezt a munkások is, mégis sokan maguktól jelentkeznek a 24 órás munkára.
– Nehezebb őket tartani, mint a sima jószágot, többet kell rájuk figyelni, de úgy van kialakítva, mintha csak baromfik lennének – hagyja helyben Bernáth Miklósné Ica, az egyik gondozó. – Szeretjük, mert olyan munkát végzünk, aminek van értelme, nem abajgatnak minket, nem dolgozunk feleslegesen, hiszen a mi javunkat is szolgálja, szívesen elvégzem ezt a munkát – szögezi le.
Jelenleg 12 ember foglalkozik a struccokkal.
– Homokos talajon kell őket tartani, mert mindenfélét felcsípnek, főleg azt, ami csillog, a gyomruk pedig kényesebb, ezért a táplálékuk is speciális. Karámokra volt szükség, mert ezek a hatalmas állatok csípnek, sőt rúghatnak is. Hamarabb megfáznak, infrás melegedő is kellett. Azonban mi a háztáji tartáshoz hasonlóan családiasan, egy ház udvara mögött alakítottuk ki ezeket – sorolja a polgármesternő.
A struccozás olyannyira bevált, hogy már száz hatalmas madár szaladgál Tetétlenen, a struccpörkölttel főzőversenyt is nyertek, a konyhásaik már kísérleteznek a stucchússal, s négy másik magyar és egy szlovák település is gondolkozik hasonló farmon. Tetétlenen szintet lépnének.
– Fiókaként vesszük, feldolgozás előtt, élve adjuk el őket. Most már annyi állatunk van, hogy a harmadik telepet nyitjuk. Szeretnénk az egész feldolgozási folyamatot mi végezni, az élő súlyú árat akár meg is négyszerezhetnénk. Kevesen tudják, de minden részük, a tolluk, a húsuk és a bőrük is felhasználható. Már keltetőgépek beszerzése is folyamatban van, és már két madarat szaporításra tartottunk meg. Nonprofit kft.-t hoztunk létre, és a közmunkásként dolgozó struccgondozókat nemsokára az elsődleges munkaerőpiacon szeretnénk foglalkoztatni – jelenti ki büszkén Borbélyné.
A település homoktövist is termeszt, községwebshopot nyitott.
