Bejött Tetétlennek a struccpolitika

Szinte állatkertben érezheti magát az ember, ha a Hajdú-Bihar me­gyei Tetétlenre té­ved. A homokos ud­va­ron, a ka­rámok mögött ugyanis nem tyúkok, pulykák vagy libák szaladgálnak, hanem hatalmas, több mint egymázsás struccok futkároznak. Borbélyné Fülöp Hajnalka ugyanis strucctenyésztésre kért közmunkaprogram-támogatást. Akkor még a községben és a minisztériumban egyaránt furcsán néztek az asszonyra.

– Nem volt egyszerű elérni, hogy bízzanak az ötletben és megkapjuk a támogatást. Nagy nehezen sikerült, az első fiókákat 2012-ben kaptuk – mondja most már mosolyogva a polgármester. – Az elején nagy látványosságnak számítottak, mindenki bejárkált hozzájuk. Most már megszokták, szeretik őket, de lekerítettük, hiszen az állatok tartása nem veszélytelen – meséli.

Tudják ezt a munkások is, mégis sokan maguktól jelentkeznek a 24 órás munkára.

– Nehezebb őket tartani, mint a sima jószágot, többet kell rájuk figyelni, de úgy van kialakítva, mintha csak baromfik lennének – hagyja helyben Bernáth Miklósné Ica, az egyik gondozó. – Sze­retjük, mert olyan munkát végzünk, aminek van értelme, nem abajgatnak minket, nem dolgozunk feleslegesen, hiszen a mi javunkat is szolgálja, szívesen elvégzem ezt a munkát – szögezi le.

Jelenleg 12 ember foglalkozik a struccokkal.

– Homokos talajon kell őket tartani, mert mindenfélét felcsípnek, főleg azt, ami csillog, a gyomruk pedig kényesebb, ezért a táplálékuk is speciális. Karámokra volt szükség, mert ezek a hatalmas állatok csípnek, sőt rúghatnak is. Hamarabb megfáznak, infrás melegedő is kellett. Azonban mi a háztáji tartáshoz hasonlóan családiasan, egy ház udvara mögött alakítottuk ki ezeket – sorolja a polgármesternő.

A struccozás olyannyira bevált, hogy már száz hatalmas madár szaladgál Tetétlenen, a struccpörkölttel főzőversenyt is nyertek, a konyhásaik már kísérleteznek a stucchússal, s négy másik magyar és egy szlovák település is gondolkozik hasonló farmon. Tetétlenen szintet lépnének.

– Fiókaként vesszük, feldol­go­zás előtt, élve adjuk el őket. Most már annyi állatunk van, hogy a harmadik telepet nyitjuk. Sze­retnénk az egész feldolgozási fo­lyamatot mi végezni, az élő sú­lyú árat akár meg is négyszerez­hetnénk. Kevesen tud­ják, de minden részük, a tolluk, a hú­suk és a bőrük is felhasznál­ha­tó. Már keltetőgépek beszerzése is folyamatban van, és már két ma­­darat szaporításra tartottunk meg. Nonprofit kft.-t hoztunk lét­­re, és a közmunkásként dol­go­zó struccgondozókat nemsokára az elsődleges munkaerőpiacon sze­retnénk foglalkoztatni – je­len­ti ki büszkén Borbélyné.

A te­lepülés homoktövist is termeszt, köz­ségwebshopot nyitott.