Van még olyan önkormányzat, ahol létezik az Alaptörvény Asztala? A Bors négy budapesti és egy vidéki polgármesteri hivatalban próbálkozott. Sehol nem jártunk teljes sikerrel.
Sokan emlékszünk még rá, amikor a kormány fennhangon hirdette, hogy minden önkormányzatnál kötelező kitenni az új alkotmányt, pontosabban alaptörvényt. Hogy áll most a helyzet? Ennek járt utána a Bors.
V. kerület: felírják a nevét annak, aki látja
A recepciós hölgy picit tanácstalan, amikor az Alkotmány Asztalát keressük. Pillanat. Egy telefon, néhány perc várakozás és a polgármesteri hivatal egyik munkatársa a hóna alatt már érkezik is a díszkötéses alaptörvénnyel. Szabadon tanulmányozhatjuk. Ám a recepciós mielőtt elmennénk, felírja a nevünket. – Miért kell a név? – Azt mondták, mindenkinek írjam fel a nevét, aki belenéz – ad furcsa magyarázatot.
XIII. kerület: a Nemzeti Galériába küldtek
A recepción semmit nem tudnak az Alaptörvény Asztaláról.
– Kérdezzék meg az ügyfélszolgálaton – igazít minket útba a recepciós. Itt a hölgy felvilágosít, hogy már régen nem kötelező kirakni, megmutatni sem tudja, de ajánlja a Nemzeti Galériát, ha ennyire kíváncsiak vagyunk.
II. kerület: hét lakat alatt őrzik a könyvet
A portás kérdésünkre a Margit körúti Kormányhivatalba küld minket. Itt egy fiatalember közli, hogy kitéve már régen nincs, de ha gondoljuk, szívesen kihozza a páncélszekrényből. Élünk a lehetőséggel.
XII. kerület: 12 ezerért meg is vehetjük!
– Itt, ezen az asztalon feküdt régebben az Alaptörvény – mutat a bejárati ajtónál elhelyezkedő bútorra a portás, majd egy sorszámot kér nekünk, mondván, az ügyfélszolgálaton majd segítenek. Azonnal sorra kerülünk és a hölgy már oda is adja megnézni a vaskos könyvet.
– Meg is lehet rendelni, postaköltséggel együtt 12 ezer forint.
Páty: se asztal, se alaptörvény...
– Tessenek átmenni a mellettünk található ügyfélszolgálatra – igazít útba egy hölgy. Odaát kiderül, hogy náluk sincs már Alaptörvény Asztala, sőt megmutatni sem tudják.
Összegzés
Az Alaptörvény Asztalát 2011. április 15-én tették kötelezővé az önkormányzatoknak. Másfél évvel később – szépen csendben – egy körlevélben értesítették a településeket, hogy már nem kötelező. Az ötletgazda Kerényi Imre szerint nem az érdeklődés hiánya miatt döntöttek így. A hivatalok mindenesetre éltek a lehetőséggel...
