Ellopták egy lélegeztetőgépre kapcsolt fú kerekes székét Budapesten. A tettes az ágyhoz kötött fiú mindennapjait tette még nehezebbé.
Közel egy év óta az egyik legszebb napja lehetett volna augusztus utolsó vasárnapja Pálfi Margitnak és beteg, 23 éves fiának, Dávidnak: sikerült új lakásba költözniük. Ám egy tolvaj elvette minden reményüket.
A fiú Duchenne-féle izomsorvadásban szenved. Négyévesen diagnosztizálták nála a kórt, nyolcesztendősen kényszerült tolószékbe, tíz év múlva etetni kellett, húszévesen már inni sem tudott.
– Szeptember 12-én lesz egy éve, hogy lélegeztetőgépre kellett kapcsolni. Ennél a betegségnél a leépülés folyamatos, ez már a végstádium, ami tarthat egy vagy akár több évig is – mondja Margit, aki folyamatosan harcol a fiáért.
A család – Dávid, Margit és a 80 éves nagypapa – korábban egy penészes, vizes albérletben lakott, az anyának egy évébe telt, míg a kispesti önkormányzattól kapott egy lakást. Ezt azonban közel egymillió forintért fel is kellett újítani, hogy be lehessen költözni.
– Nyolcszázezer forintnyi adomány gyűlt össze, miután egy tévéműsorban szerepeltünk. Sikerült rendbe hozni az önkormányzati lakást, vasárnap beköltöztünk – meséli az asszony.
Az örömbe sajnos üröm vegyült.
Dávid szintén adományból vásárolt, új kerekes székének ugyanis a költözés végén lába kelt.
– Most ült bele először, amikor áttoltuk az új lakásba. Amíg vittük Dávidot a folyosón, a lift előtt hagytuk, legfeljebb tíz percre. Oda elvileg csak kulccsal vagy kapukóddal lehet bemenni, mégis elvitte valaki. El sem tudom képzelni, hogy tehet valaki ilyen aljasságot – mondja elkeseredetten az anya.
Folyamatos küzdelem
Dávid egész napos felügyeletre szorul. Margit havi 47 ezer forint emelt összegű ápolási díjat kap, a rokkantsági járadék 33 ezer, a fogyatékossági támogatás 25 ezer forint. Ezzel szemben csak Dávid ápolása havi
80-100 ezer forintot emészt fel.
– Sose mondok le róla, akkor sem, ha nem segít senki. Szerencsére eddig rengetegen támogattak, reméljük, így lesz a jövőben is – mondta az asszony.
