Egykori szolgálati helyétől háromezer kilométerre, egy eldugott, aprócska azerbajdzsáni faluban él az utolsó piliscsabai szovjet katona.
Sajó Tamás történész igazi modernkori polihisztor. Tizenöt nyelven beszél, ugyanennyin ír és olvas, tudományos munkái mellett pedig különleges utazásokat szervez nem mindennapi helyszínekre.
– Főleg a volt Szovjetunió országaiba és Iránba szoktam kisebb csoportokat vinni, ezek nem tipikus turistautak. Általában valami régen elfeledett helyet nézünk meg – meséli Sajó Tamás. Így volt ez egyik utolsó útjuk során is. Azerbajdzsánban, a fővárostól, Bakutól háromszáz kilométerre egy eldugott aprócska, Kis nevű faluban különös férfival találkozott.
– Egy udin nevű keresztény népcsoport él itt. A településen van egy ősi templom, ezt néztük meg. Már a buszba szálltunk fel, amikor egy férfi meghallva minket megkérdezte oroszul: honnan jöttek? Mikor mondtam, hogy Magyarországról, felderült az arca és büszkén közölte: két évet szolgált szovjet katonaként Piliscsabán. Szakaszvezető volt. Sőt! Ő zárta le egy lakattal a laktanyát, mikor a Vörös Hadsereg kivonult az országból. Jó emlékei voltak az itt töltött időről, szerette a magyarokat. Néhány szóra, például köszönésekre a mai napig emlékezett – mesélt a különleges találkozásról Sajó.
- A Szovjetunió a II. világháború alatt szállta meg Magyarországot, a rendszerváltozásig állomásozott itt a Vörös Hadsereg.
- A rendszerváltozás után vonultak ki, az utolsó szovjet katona – Viktor Silov altábornagy – 1991. június 19-én távozott.
- Az országban számos szovjet laktanya működött. Manapság javarészt szellemjárta helyek, de a piliscsabai laktanya felújítása után, 1994 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának ad otthont.