247 millió kilométerről fotóz Péter

Az 58 éves optikus hat esztendeje szenvedélyes asztrofotós. Görögországba és Namíbiába is utazott már azért, hogy a hely csodái helyett az eget kémlelve vadásszon témára.

– A képeim kevés tudományos értékkel bírnak, anyagi hasznot sem hoznak, sőt inkább viszik a pénzt, hiszen legalább félmilliós felszerelést igényelnek. Ráadásul egy-egy fotóhoz olykor nem is elég egyetlen éjszaka. Mégis megérik az áldozatot, hiszen sokan leljük bennük örömünket – árulja el a szakember, akinek szerettei jól tudják, hogy a Hold-fázishoz kell igazítani a családi programokat.

– Újhold idején érdemes fotózni. Akkor is olyan helyen, ahol minimális a fényszennyezettség és nyugodt a légkör. Persze, egy felhős ég így is keresztülhúzhatja a számításokat. Namíbiában például csupán az első esténk veszett kárba, ám ott olyan égi jelenségeket örökíthettünk meg, amelyek itthonról legfeljebb csak a horizonton tűnnek fel, nem a zeniten, ahol fotózhatók – mondja Péter, aki mennyiség helyett a különlegességekre hajt, ám így is négyszáz képpel büszkélkedhet. S hogy mi hajtja még?

– Hamarosan a Napról készítek egy ultra HD-felbontású filmet, amin látszódni fog, mennyire is él a 150 millió kilométerre lévő égitest. De nagyon vonz Chile és az onnan fotózható égbolt – vallja be a csillagok titkait megörökítő fotós.