Csütörtök óta vége a megrögzött gyorshajtók aranyéletének. A tesztüzem véget ért, az ország útjain élesben mérnek a szupertraffipaxok. Mindent látnak, mindent tudnak, még néhány hónap, és minden szabálytalankodót lebuktatnak.
A160 változtatható helyű kamera – 5,7 millióba kerül darabja – „keresztelője” már régen megtörtént: Védának hívják őket a zsaruk. A Véda indiai eredetű női név, de nem ezért döntöttek mellette, hanem mert rövid, könnyű megjegyezni, sőt a „véd” szó is benne foglaltatik.
A szuper radar kétségkívül mérföldkő a sofőr–rendőr örök viadalban. A traffipax hazai története nagyjából a fejlett nyugati országokéval egy időben, 1967-ben kezdődött. Ekkor a rendőrségnek még kevés esélye volt elkapni a gyorshajtókat, mivel a tányérosként elhíresült radart már több száz méterről ki lehetett szúrni, az viszont csak ötven méteren belül tudott mérni 20 és 120 kilométeres sebességhatár között. A műszer fejlesztése azóta folyamatos, de a sofőr– rendőr meccsben egészen a rendszerváltásig a sofőrök voltak a nyerők. Kevés volt a sebességmérő műszer, ráadásul az autósok gyorsan rájöttek, hogy csak az AJ-vel kezdődő rendszámú 1200-as Zsigulik mérőkocsik.
Erre a rendőrök ellenszere az volt, hogy felnyitották a csomagtartót, s a pótkereket a rendszámtáblának támasztva álcázták magukat. A zsarufölény igazából a lézeres traffipax kilencvenes évek eleji megjelenésével vált egyértelművé, s azóta az évtizedek során az autósok és a rendőrök is számos újítást vetettek be a háborúban. Megjelentek a radarhullámokat, így a traffipaxokat is érzékelő, utastérbe szerelhető készülékek. Birtoklása ma már nem szabálytalan, de a rendőrök továbbra is állítják, hogy csak egyetlen módon lehet hatásosan kicselezni a traffipaxokat: ha nem hajtunk gyorsabban a megengedettnél. Ezt persze cáfolhatja az, aki az interneten rákeres a lézerblokkoló kínálatra: a rendőrség új csodakameráinak hírére azonnal reagált a piac, s potom nyolcvanezerért kínálnak hatásos érzékelést és blokkolást is a gyors verdák tulajdonosainak.
A lézerblokkoló tartása nem bűncselekmény, de ha valaki sikeresen használja a traffipax ellen, és lebukik, akár két évet is kaphat. Magyarországon a lézerblokkoló legalizálása óta egy ilyen ügyben intézkedtek a rendőrök: egy békéscsabai sofőr ellen, aki végül felfüggesztettel megúszta, akárcsak Lázár János miniszter, aki még frakcióvezető korában bukott le blokkolóval.
Saját temetésükkel sokkoltak
Belgiumban a halálos közlekedési balesetek 30 százaléka gyorshajtás miatt történik. A hatóság nemcsak a traffipaxok számának növelésével és bírságolással kívánja ezt csökkenteni, hanem figyelemfelkeltő kampányokkal is. Ilyen volt, amikor öt, többszörösen visszaeső gyorshajtó sofőrt hívtak meg egy rendezvényre, de nem árulták el, milyenre. A helyszínen derült ki, hogy temetési ceremóniára voltak hivatalosak. Mégpedig a sajátjukra! Az eseményen aztán a szüleik, testvéreik, közeli barátaik mondtak róluk nekrológot, hitelesen átélve az elvesztésük okozta gyászt. Az „elhunytak” közben ott ültek a teremben, és döbbenten hallgattak.
Forma–1-es sebességgel hajtanak
A traffipaxszal „hitelesített” sebességi rekordokról legendák keringenek. Pletykák szerint volt olyan autós, aki csaknem 250 kilométeres sebességgel hajtott Budapesten, az Üllői úton, de lehetett hallani az M7-esen regisztrált 300-as tempóról is. Mivel azonban a rendőrség nem vezet ilyen statisztikát, továbbra is kérdéses, hogy ki a csúcstartó. Az viszont biztos, hogy volt, aki a 11-es úton, Leányfalu belterületén kétszáz kilométerrel repesztett, amikor lefényképezték.
