Eltűnt hozzátartozók: megváltás a halálhír

Mit is jelent az, hogy eltűnt? Ugyan szinte minden eset más, mégis vannak támpontok. A fiataloknál, a 12-14 éves korosztályban magyon sok esetben otthoni vagy iskolai sérelmekre adott hirtelen válaszreakcióként kell tekinteni a szökésre, így ezek az eltűntek pár napon vagy egy-két héten belül előkerülnek.

Ötven év felett egyre több az eltűntek között a magukat ellátni nem tudók száma: mivel közülük kerülnek ki legtöbben azok, akik csak segítséggel tudnak hazatalálni, őket kell a legnagyobb erőkkel keresni.

Bizonyos esetekben azonban az eltűnt személy egyszerűen megszakítja a kapcsolatot addigi életével: önszántából “tűnik el” családja, hozzátartozói életéből akár hosszabb időre, akár - mint a március elején eltűnt, majd négy nap múlva hazatért Mónika esetében - rövidebb időre, hogy egy kicsit maga lehessen. Ezekben az esetekben a rendőrség általában hamar a keresett személy nyomára bukkan - aki azonban dönthet úgy, hogy családja számára továbbra is "eltűnt" marad.

Jelen pillanatban az ismeretlen helyen lévő személyek listáján 330 fő szerepel, többségük 14 és 18 év közötti.

Érdekesség: noha a körözések csak húsz év után évülnek el, az eltűnés után öt évvel már kezdeményezhetik a hozzátartozók a halottá nyilvánítást.

Segít a Facebook?

A közösségi oldalakon szinte naponta futhatunk bele eltűntekről szóló felhívásokba. De vajon milyen hatékonyak ezek a felhívások? Amerikában például az egyik leglátogatottabb ilyen jellegű oldal (Amber Alert) megosztásai már mint szponzorált posztok jelennek meg a hírfolyamunkban - leiratkozási lehetőség nélkül. A januárban bevezetett rendszert - ha beválik - talán hazánkban is megjelenik majd.

Mi is pontosan a teendő eltűnés esetén?

Nem is olyan egyszerű a helyzet: ijesztően józannak kell lennünk egy ilyen sokkos helyzetben is! Ide kattintva részletes tanácsokat kaphatunk, mit és milyen sorrendben kell tenni!

Mi zajlik le ilyenkor a hozzátartozókban?

Végh József kriminálpszichológus a BorsOnline megkeresésére elmondta: azokban az esetekben a legnehezebb feldolgozni a történteket, amikor nem előzte meg konfliktus az eltűnést. Ilyenkor nem értik, miért történt, ami történt. Olyan ez, mint egy váratlan haláleset: egy olyan veszteség, amit nem lehet megfelelően feldolgozni. A hozzátartozók ilyenkor a legrosszabbra gondolnak: bűncselekmény áldozata lett az eltűnt, meghalt, kórházba került - tragédiák sorát képzelik maguk elé - holott a legtöbb esetben a válasz sokkal prózaibb. A többség önszántából távozik.

Természetesen az önmarcangolás is jelen van: sokan csak ekkor veszik észre azokat a jeleket, amik megelőzték valakinek az eltűnését.

A bizonytalanság kegyetlenebb, mint a halálhír

Végh József azokra az esetekre is kitért, ahol hosszú hónapokig, akár évekig nem érkezik hír az eltűntről. Ilyenkor a hozzátartozók folyamatos várakozásban élik a mindennapjaikat. Ehhez természetesen hozzá lehet szokni, de megszüntetni soha nem lehet az érzést, hiszen nincs egy bizonyosság, nincs egy lezárás, nincs egy végső elengedés.

A szakember szavaira támaszkodva kijelenthetjük: egy biztos halálhír több enyhülést hoz a családnak, mint sokévi reménykedés és bizonytalanság.