Ismert Simicska–Orbán-háború híre. A történelemben, a politikában és a sportpályán is találtunk arra példát, hogy egykori barátok, harcostársak ellenféllé, ellenséggé váltak.
Janus Pannonius elzavarta volna Mátyást
A középiskolai tanulmányainkat felidézve Janus Pannoniusról leginkább költői munkássága juthat eszünkbe. Pedig az Itáliában jogi tanulmányokat is folytató, reneszánsz műveltségű Csezmiczei János (hogy a születési nevét is említsük) Mátyás király egyik bizalmi embere-ként – többek között – a királyi kancellári és a pécsi püspöki címeket is betöltötte.
Ám amikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, a humanista költő úgy érezte, az uralkodó sutba dobta a Hunyadi család hagyományait. Részt vett egy zendülésben, amely az uralkodó ellen fordult, akit a trónról is le akarták taszítani. Mátyás előbb elfogta, börtönbe vetette, majd elengedte a lázadókat, de Janus Pannonius továbbra is kitartott elvei mellett, menekülnie kellett. Útban Velencébe súlyosan megbetegedett, és 1472-ben, mindössze 38 évesen meghalt.
Caesar a köztársaság ellensége lett
Az időpont: időszámításunk előtt 44, a vád azonban ugyanaz: az uralkodó elhagyta azokat az értékeket, amelyeket korábban képviselt. Előzőleg hiába teremtett rendet a Római Köztársaságban Julius Caesar, hiába szüntette meg a belpolitikai zűrzavart, s hiába utasította vissza a neki felajánlott koronát többször is, a birodalom az ő vezetése alatt egyre inkább csak formálisan volt köztársaság. Még az élethossziglan szóló „dictatori” címet is felvette. Egykori fegyvertársai és elvbarátai közül egyre többen gondolták, hogy a köztársasági rend visszaállításának éppen ő a legfőbb akadálya.
Március idusán hiába óvták többen is Juliust, hogy ne menjen a szenátusba, a lázadók 27 tőrdöféssel végeztek vele, ám ezzel nemcsak a cézárt, de Rómát is vérbe borították. A remélt rend helyett káosz, majd később Octavianus katonai diktatúrája következett.
Barát volt a Mediciek merénylője
A legendás fivéreket, Lorenzo és Giuliano de Medicit a firenzei katedrálisban, a nagymisén akarták meggyilkolni 1478 áprilisában. Giuliót agyonszúrták, ám testvére elmenekült, és a merénylőket szó szerint darabokra tépte a feldühödött tömeg, míg a vélt kitervelőt, Firenze érsekét felakasztották.
Több mint ötszáz évnek kellett eltelnie, mire kiderült az igazság. A történészek egészen 2004-ig úgy tudták, hogy a reneszánsz kultúra legismertebb családja, a Medici ellen elkövetett merényletért a városi rivális Pazzi család a felelős. Pedig egy olyan ember állt az árulás mögött, aki látszólag a Mediciek hű barátja volt. A titkosírást megfejtve vált világossá, hogy az egykori zsoldosvezér, Urbino hercege, Federico da Montefeltro a merénylet kiötlője, sőt tervét IV. Sixtus pápával is megosztotta. A titkot mindannyian sírba vitték.
Flóri megtudta barátja, Novák Dezső múltját
Végül egy drámai pálfordulás korunkból és a sportpályákról… A Ferencváros legendás hatvanas évekbeli labdarúgócsapata sikert sikerre halmozott. 1965-ben mindeddig egyetlen magyar klubcsapatként egy európai kupát (VVK) is elhódított, sőt, két évvel később Albert Flórián kiérdemelte az Aranylabdát. Az öt zöld-fehér „muskétás”, Fenyvesi Máté, Albert Flórián, Novák Dezső, Szûcs Lajos és Rákosi Gyula nemcsak a pályán, de a magánéletben is testi-lelki jó barátok voltak, és minden jel arra mutatott, hogy azok is maradnak halálukig.
Ám a rendszerváltozás után előkerültek az egykori titkosszolgálati iratok, és ezekből kiderült, hogy a világválogatott Novák Dezső jelentett egykori csapattársairól. Albert soha többé nem állt szóba egykori harcostársával.
