Szeretné, hogy gyermeke a legokosabb legyen? Akarja, hogy babája elméje gyorsan fejlődjön? Elképesztő új kutatási eredmények segítik ehhez az anyukákat.
Az, hogy az anyai szeretet csodákra képes, és hogy az újszülött számára a mama jelenti a világot, korábban is tudtuk. Amerikai kutatók most azonban ki is mutatták: a puszilgatás, a cirógatás kifejezetten serkenti az agyban az idegsejtek születését, illetve az idegsejtek kapcsolati hálójának kialakulását.
– Hatalmas mértékben segíti a baba agyának strukturálódást a testi érintkezés és a szeretetteli ölelgetés” – írja internetes blogjában Ashley Yeager, a Science News web főszerkesztője.
Legalább 30 perc bóbiskolás kell
Az utóbbi időben egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy megértsük, mi is játszódik le gyermekeink agyában életük első évében. Azt minden felnőtt saját magán megtapasztalhatta már, hogy ha a feladott verset este, lefekvés előtt még egyszer átolvassa, akkor reggel könnyebb felidéznie. Egy bostoni pszichológus csoport most kisbabákon figyelte meg, hogy az alvás segít jobban bevésni az emlékeket. Hosszú időn át vizsgáltak 4 és 8 hónap közötti gyermekeket, akiknek különféle bábukat mutattak, illetve azokat mozgatták, rázták.
Azok a babák, akik a vizsgálat után legalább fél órára elbóbiskoltak, négy órával később sokkal jobban emlékeztek a nekik mutatott bábfigurákra. Többségük utánozni kezdte az egy nappal korábban látott mozgást; és amikor kézbe kapták a figurákat, akkor ugyanazokat a rázó, billegtető mozdulatokat tették velük, mint korábban a felnőttek! Ezzel szemben azok a kisgyerekek, akik nem aludtak vagy kevesebbet bóbiskoltak mint 30 perc, azok egy nappal később kevésbé emlékeztek a mozdulatsorokra.
Ismerik a jelbeszédet!
Ezt követően a kutatók még merészebb kísérletbe fogtak, és elkezdték jelbeszédre tanítani a néhány hónapos babákat – az eredmény ugyanaz volt: akik szunyókáltak a „tanórák” után, sokkal jobban megjegyeztek mindent, mint akik nem vagy csak keveset aludtak.
Mindebből kiindulva a szakemberek határozottan azt javasolják a kismamáknak, hogy ne „bombázzák” gyermeküket állandóan külső ingerekkel, hagyják őket „relaxálni”, mert ezen az időszakok alatt vésődnek be és rendeződnek tudássá a tapasztalatok.
Illatjellel adják át a félelmet
Hogy mekkora léptekkel halad a -”babakutatás”, arra jó példa a Michigan Egyetem szakembereinek felfedezése. Kimutatták, hogy az édesanyák illatok útján adhatják át félelmeiket az újszülöttek. Ráadásul olyan félelmek is áttevődhetnek így a babákra, amelyek sok évvel a szülés előtt érték a mamát. Mindezt egy különleges patkánykísérlettel bizonyították. A kísérleti állattal még vemhessége előtt mentát szagoltattak, és ezzel egyidejűleg enyhe, nem fájdalmas, de azért kellemetlen mértékű áramütést mértek rá, így kialakult benne a félelem a menta iránt. Ellés után ismét mentát szagoltattak az anyaállatokkal, amelyek már anélkül is a félelem jelét mutatták, hogy áramütés érte volna őket. Ennek a félelemnek az illatjele az újszülött patkányok agyában ugyancsak félelmet váltanak ki!
Tudta?
A csecsemők kéthónapos koruk körül képesek megkülönböztetni az emberi beszédet a környezetük egyéb zajaitól. Először néhány magánhangzót ismernek fel, és egyéves koruk körül képesek megkülönböztetni anyanyelvüket más nyelvektől.
A New York-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a babák agyi tevékenysége felgyorsul, amikor a mama ölelgeti, cirógatja őket, és lelassul, amikor a mama nincs a közelben.
