Daganatos édesanyja kemoterápia mellett hordta ki Balázs Valéria Anamét. Az egykori száz százalékos rokkantnyugdíjas saját módszerével egy sor gyógyíthatatlan betegséget orvosolt magán, majd másokon is.
– Csípőficammal születtem, amihez torzult gerinc, asztma, szerveket megtámadó autoimmun betegség, vérző vastagbélgyulladás, ciszták, leálló vesék és drasztikus látásromlás társult. Tizenkilenc évesen, félvakon tolókocsiba kényszerültem, ahol nem csak kinyílt a szemem, de ahonnan minden értelemben talpra álltam – meséli Vali.
– Választhattam: kidobom vagy megvizsgálom azt az emberi roncsot, aki vagyok. Utóbbi mellett döntöttem – magyarázza a nő, akit annak ellenére vonzott a jóga, hogy nem érezte személyre szabottnak, s egyes gyakorlatait képtelen volt elvégezni. Így végül önmagán kezdett el kísérletezni. Állítja: az egyszerű mozdulatok szinte maguktól jöttek, mintha az előző életeiben tanultakra emlékezne. Érezte, ahogy felszabadulnak teste energiaközpontjainak gátjai. Pár hónap alatt helyretette a gerincét és a csípőficamát, vérző vastagbélgyulladásából pedig két év alatt kigyógyult. Huszonhárom éves korára teljesen felépült a korábban 100 százalékos rokkantnyugdíjasnak kikiáltott nő.
– Elvégeztem a Buddhista Főiskola jóga szakát, oktatóként pedig olyan személyre szabott gyakorlatokat kezdtem használni az óráimon, amik javítottak a hozzám járók egészségi állapotán. Innen csak egy lépés volt a saját módszeremen alapuló program elindítása. Nemcsak, hogy egészséges vagyok, de visszafordult az idő, 41 évesen sugárzóbb vagyok, mint valaha. Az éltet, hogy sokan – akik korábban hozzám fordultak problémáikkal – mostanra oktatók lettek, és velük közösen olyan daganatosokon, pánik- és szívbetegeken, függőkön segíthetek a saját belső energiájukkal, akikről, mint egykor rólam, már rég lemondtak – árulja el Anamé.