A jogosítvány megszerzése, valljuk be, nem azonos azzal, hogy tökéletesen tudunk autót vezetni. Kivált nem akkor, ha „nyugis terepen” szereztük meg a papirost.
Akik kisvárosban vagy apró településen tanulnak meg autót vezetni, azoknak tanácsos „keményebb” terepen is leckét venniük a jogsi megszerzése során, de természetesen utána sem árt. Legalábbis ez derült ki egy friss nemzetközi felmérésből.
A Bors természetesen hazai szakértőt is megkért arra, véleményezze mindezt, s adjon tanácsot azoknak, akiknek friss a jogosítványuk.
– Személyes élményeim vannak arról, hogy akik például Csepelen tanultak autót vezetni, s nem sokat jártak a pesti belvárosban, azok lényegesen óvatosabbak, sok esetben kiszámíthatatlanabb sofőrök – mondta Dulin Jenő közlekedéspszichológus. – Akik például Balmazújvárosban szereztek vezetői engedélyt, azoknak tanácsolom, hogy egy tapasztalt vezetővel időről időre menjenek át Debrecenbe gyakorolni. Aztán persze tanácsos belekóstolni a pesti nagykörúti forgalomba, illetve az autópályák tempójába is. A hangsúly, higgyék el, ez esetben is a sok-sok gyakorláson van.
Román József: – 60 éves taxis vagyok, és még most sem érzem úgy, hogy jól tudok vezetni. 78-ban szereztem jogosítványt. Folyamatosan bátorodtam fel. Külterületeken kezdtem a hozzászokást, és fokozatosan jöttem egyre beljebb a városba. 5-6 év után mertem bátran magam mellé ültetni valakit. Addigra már elég sokat vezettem.
Zsolnai Anita: – 2000 óta van jogosítványom. Utána, hogy megszereztem, bátor voltam, és mentem én százhatvannal is. Fél év után jöttem rá, hogy nem szabad kockáztatni. Sokkal óvatosabb lettem a forgalomban. Aztán amikor volt lehetőségem arra, hogy egy tanpályán télen nyári gumival kipróbáljam magam, és az annyira sikerült, hogy dicséretet kaptam, akkor éreztem, hogy valóban tudok vezetni.
Winhoffer Katalin: – 29 éve van jogsim. Kezdetben vakmerő voltam, igazi Fittipaldi. 2-3 hónap múlva éreztem, hogy ez egy veszélyes üzem, és sokkal óvatosabban kell menni a forgalomban. Szerencsém volt, mert első pillanattól rendszeresen vezettem 8-900 kilométert hetente itthon és külföldön is. Németországban kétszázzal is mentem és megyek ma is. Ez a folyamatos vezetés adta meg a rutint ahhoz, hogy elhiggyem, tudok vezetni.