Először meghátrált, majd – többek között Obama elnök biztatására – mégiscsak bemutatta Az interjú című, az észak-koreai diktátorról szóló filmjét a Sony Pictures. Pedig az efféle bemutatók sose voltak veszélytelenek...
Még csak néhány napja látható a világhálón és kisebb mozikban a Sony Pictures legújabb filmje, Az interjú, de máris elképesztő fordulatokban gazdag az észak-koreai diktátorról szóló sztori. Csak hogy egy friss állomását említsük: a kommunista ország Nemzeti Védelmi Bizottsága Obama elnököt a vígjáték miatt olyan vakmerőnek nevezte, „mint egy majom a dzsungelben”. Az USA pedig a Sony elleni hackertámadással vádolta a Kim Dzsong Un által vezetett országot.
Akár egy kabaré – gondolhatnánk, pedig nem árt komolyan venni a fenyegetéseket, hiszen a filmtörténelemben egy-egy alkotás elleni tiltakozáshullám nemegyszer torkollott már gyilkosságba is. Volt rendező, akit csak megbélyegeztek, mást bíróság ítélt el, és akadt olyan, aki az életével fizetett, mert kényes témához nyúlt.
Kivégezték a holland rendezőt
2004 novemberében egy marokkói muszlim férfi tőrt mártott Theo van Gogh hasába. A tőrre egy levelet tűzött, amelyben tisztázza: a rendezőnek egy néhány hónappal korábban bemutatott filmje miatt kellett meghalnia. Az Engedelmesség (Submission) szereplői olyan nők, akik fátylat viselnek, de meztelen testükre olyan idézeteket festettek a Koránból, amelyek a nőkkel szembeni erőszakra buzdítanak.
A gyilkosság nyomán zavargások törtek ki az amúgy rendkívül toleráns Hollandiában. Mecseteket, muszlim iskolákat rongáltak meg a tiltakozók, válaszként pedig keresztény templomokat értek támadások. Végül tizenegy muszlim férfi letartóztatása után csillapodtak le a kedélyek – ők egyébként a forgatókönyvírót akarták meggyilkolni.
Zavargások túszokkal, halottal Washingtonban
Teljes félreértésen alapulva, mégis gyilkosságba torkollott az 1977-es Mohamed, Isten küldöttje című film is. Már egy teljes év eltelt a bemutató óta, amikor egy kósza hír kezdett el terjedni, miszerint a filmben egy színész megformálja Mohamedet – márpedig a Korán tiltja a próféta bármilyen ábrázolását.
A pletyka nyomán Washingtonban muszlim terroristák foglyul ejtettek száz embert, többeket megsebesítettek, egy riportert pedig meg is öltek a kétnapos ostrom során. A dologban az a legőrjítőbb, hogy a rendező a lehető legkörültekintőbben járt el, mindenben betartotta a Korán előírásait, és kiderült, hogy a terroristák nem is látták a filmet.
Angelina Jolie halálos fenyegetéseket kapott
De nemcsak vallási fanatikusok képesek akár életeket is kioltani vélt vagy valós igazukat hangoztatva. Angelina Jolie már első rendezése során is megtapasztalhatta: aki darázsfészekbe nyúl, bajba kerülhet.
A 2012-ben bemutatott, Vér és méz földjén című filmje egyaránt váltott ki lelkesedést és indulatot. A boszniai háborúban játszódó filmet a szarajevói stadionban felállva ünnepelte a publikum, Szerbiában azonban sokáig nem lehetett bemutatni. „A stáb soha nem panaszkodott, de tudom, hogy ők ugyanúgy kaptak nagyon csúnya fenyegetéseket, ahogy én” – nyilatkozta a színésznő-rendező, akinek alkotását a berlini filmfesztiválon békedíjjal jutalmazták.
Visszakozott a South Park
Amerika gátlástalanul szabadszájú rajzfilmsorozata sem kerülhette el a muszlimok átkait, amikor az egyik epizódban megjelent Mohamed próféta – ráadásul medvének öltözve. Az alkotók komolyan vették a fenyegetést, és legközelebb már nem követtek el ilyen hibát.
Amit Az interjú kálváriájáról tudni kell
1. Az Interjú című vígjáték témája egy, az észak-koreai diktátor elleni merénylet.
2. A karácsonyra tervezett bemutató előtt hackerek támadták meg a Sony rendszereit, majd pedig a nagy mozihálózatok kaptak terrorfenyegetést arra az esetre, ha be merik mutatni a filmet. Nem merték.
3. Ekkor szólalt meg Barack Obama elnök, aki kijelentette, hogy Amerika nem hátrálhat meg a szólásszabadság ellenségei elől. Ezzel egy időben több száz, a nagy mozihálózatoktól független vetítőterem jelezte, szívesen bemutatja az alkotást.
4. Észak-Korea mindvégig tagadja, hogy a hackertámadás és a terrorfenyegetés tőlük indult volna, ugyanakkor kifejezte szimpátiáját az állítólagos támadókkal. Oroszország pedig e tekintetben védelmébe vette a kommunista Koreát.
