Történelmi jelentőségű küldetésének legfontosabb pontjához ért az Európai Űrügynökség. A Rosetta-űrszonda Philae nevű leszállóegysége több mint tíz év után sikerrel landolt a Csurjumov–Geraszimenko üstökösön.
2004. március 2-án indult el hat és fél milliárd kilométeres útjára az Európai Űrügynökség űrszondája, hogy leszállóegysége a terv szerint a világon először landoljon egy üstökös felszínén.
A Rosetta-küldetés a várt menetrend szerint zajlott, és délután öt óra után néhány perccel már ölelkező embereket lehetett látni az ügynökség darmstadti irányítóteremben. Az emberiség azzal, hogy egy ember alkotta szonda sikeresen leszállt a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre, talán a Holdra szállás után a legnagyobb áttörést érte el a világegyetem kialakulásának megértésében.
A projekt nem volt zökkenőmentes, a Rosetta számos trükkös gravitációs manőveren és aszteroidatalálkozón van túl. A 6,5 kilométert megtett szonda leszállóegységének, a Philaenek, melyen magyar mérnökök és kutatók is dolgoztak, nem volt külön hajtóműve, így minden a leválás időzítésén múlt.
A tervszerű landolást még az sem zavarta meg, hogy a Philae tetejére szerelt fúvóka, ami a leszálláskor az üstökös felszínéhez nyomja a szondát, meghibásodott. A szakemberek nagyon bíznak abban, hogy a leszállóegység később is a helyén marad majd, és eddig soha nem látott képeket és mintákat tud szolgáltatni az égitest felszínéről és magjáról.
