Százezerért vehették azt a 80 milliós képet, melynek történetéről Bellák Gábor művészettörténész beszélt.
- A Nagyházi Galériába bevittek egy festményt. Eredeti tulajdonosa egy idős gyűjtő volt, ő egy Gulácsy Lajos képet vett meg. Az aláírás azonban hamis volt. Az úr elhunyt, örökösei próbálták értékesíteni a képet - mesélt a műalkotás történetéről Bellák Gábor. A tíz évvel ezelőtti eset a magyar műkincspőiac legnagyobb felfedézésének számít.
- A galériában gyanúsnak találták a festményt, ezért elhozták hozzám. Kiderült, hogy találomra hamisították rá Gulácsy nevét. Valójában Csontváry műve volt. Egy hasonló méretű Gulácsy akkor nem ért volna többet pár millió forintnál. A képről egy nyolcvan évvel ezelőtti katalógusban történt említés, azon kívül semmit nem tudtunk róla. A Teniszező társaság c. kép ezután nyolcvan millióért kelt el.
- A magyar festmények piacán, akár kilencven százalékban is lehetnek hamisítványok?
- Erre nincsenek adatok, nincs ember, aki ezt meg tudná becsülni. A nagy aukciós házak megbízhatóak.
- Miről ismerhető fel, hogy egy galéria megbízható-e?
- Ha egy galéria sokat pereskedik, nem adja vissza a pénzt, az gyanús. Előfordult, hogy egy gyorsan meggazdagodott ember százmillióért vásárolt festményeket, és kiderült hogy mind hamis.
- Milyen hamisítványokkal találkozott?
- Az “igazi” hamisító nem másol, hanem átvesz témákat, és a festő stílusában újat alkot. A másik módszer, hogy piacon vásárolt, régi, értéktelen képre hamisítják egy ismert festő szignóját.
- Kiket hamisítanak leginkább?
- Nagybányai festőktől kezdve a XX. századiakat, de nem kortárs művészeket, mert azoknak a piaca amúgy is pang.
Hatalmasat bukott
Egy neves galériában vásárolt képről nyolc év múlva derült ki, hamisítvány. Első fokon a bíróság a vevőnek adott igazat. Másodfokon sem vonták kétségbe, hogy a kép hamis, mégis a galéria javára ítéltek. Az ügyről november 7-i számunkban írtunk. A vásárló 1,6 millióért vette a hamis képet. A per végén még 300 ezres perköltséget is fizetett.
