Meghódítaná az óceánt hajójával András

Első pillantásra is kitűnik a balatonfüredi kikötő többi hajója közül Bakos András delfinorrú, futurisztikus építménye, a Sámson névre keresztelt hajó. A sci-fi filmek kellékeként is megállná a helyét. Ezzel a szerkezettel indul hosszú útra főszereplőnk és új-zélandi társa. New Yorkból rajtolva az Atlanti-óceánon át Párizsba, egészen az Eiffel-torony tövéig mennek. A 6100 kilométert hatvan–nyolcvan nap között próbálják megtenni.

A fiáról nevezte el

A gyerekkori álmom válik valóra – mondja a Borsnak András. – Az evezés, a hajózás a szenvedélyem, de ezzel az úttal szeretném felhívni az emberek figyelmét arra, hogy környezettudatosabban éljenek. A fiamnak is példát akarok mutatni kitartásból, az sem véletlen, hogy róla neveztem el a hajómat.

A „csónak” megtervezése egy éven át tartott, de végül olyan lett, amilyennek megálmodta. – A társammal a világ egyik legforgalmasabb útvonalán hajózunk majd, ahol egy hatalmas tanker például meg sem lát minket. Így a legfontosabb cél a biztonság volt. Ennek szellemében borulás-mentesre terveztettük a hajót. Ha mégis felborul, gyorsan visszaáll eredeti helyzetére.

Sámsont elnézve nehéz elhinni, hogy a férfiaknak az utazás alatt ez lesz az életterük, a hálószobájuk, a nappalijuk és a fürdőszobájuk. András viszont eltökélt, felkészült lelkileg a nehézségekre.

Éjjel-nappal eveznek

- Bár kemény fizikai megpró­báltatásoknak leszünk kitéve a napi tizenkét óra evezéssel, de a mentális erőfeszítés ennél is nagyobb lesz. Éjjel és nappal kétóránként váltjuk egymást, a szabad két óránkban tisztálkodunk, alszunk és eszünk. Fontos, hogy minden percünket beosszuk, nem szabad hagyni, hogy az embert próbáló körülmények összeroppantsanak minket. El kell kerülnünk a magányérzetet, de meg is kell teremtenünk azon a kis területen az „elvonulás” lehetőségét. Éppen ezért fontos volt, hogy olyan társat válasszak, akivel a nap huszonnégy órájában el tudjuk viselni egymást. Erik ilyen.

Jön a tengeri teszt

A balatoni tesztek után a tengeri hangolódás jön, no és a pénzkeresés, hiszen az út komoly kiadással jár. Éppen ezért az indigogo nevű oldalon keresnek közösségi támogatást.

– Májusban indulunk New Yorkból. Azt szeretnénk, ha sokan követnék a kalandunkat, éppen ezért bárki szinte élőben nézheti, merre járunk. Drónokat és négy kamerát is viszünk magunkkal. Csak egyben reménykedem, hogy a párizsi megérkezésről is készül felvétel.

1100 kilónyi rakomány

A hajó rakománya 1100 kiló. A súly nagy részét technikai felszerelések teszik ki: navigáció, jeladók, kamerák és drónok, és része még egy speciális szerkezet, amely az óceánvízből kivonja a sót. Az élelmiszerkészlet száz napra elegendő, főleg magas kalóriatartalmú, zselés ennivalókat visznek majd magukkal a hosszú útra.

Keljfeljancsi

A Sámson a világ első olyan karbonszálakból készült hajója, amely ha fel is borul, szinte azonnal visszafordul. – Nagyon nehezen borul, azonban, ha mégis, egy kört leírva visszafordul. Nem a tőkesúly, hanem a formája miatt – meséli Krisch János, az egyedi hajókat tervező csapat, a Flaar Performance Sailing mérnöke.

Magyar tengerjárók

Fa Nándor

Talán a leghíresebb magyar vitorlázó, aki háromszor kerülte meg a Földet az óceánokon. A St. Jupáton Gál József volt a társa, később a saját tervezésű Alba Regiával egyedül hajózott, míg harmadszor a világhírû Vendée Globe versenyen indult, amelyen ötödik lett.

Gál József

Fa Nándor társaként a sportág történetének első magyar földkerülő vitorlázója.
Az Equator-expedíció részeként feleségével és kisfiával is megkerülte a Földet. Felesége mesekönyvet is írt az élmények alapján.

Rakonczay Gábor

Későbbi feleségével, Viktóriával egyetemistaként határozták el, hogy átszeli az Atlanti-óceánt. Első közösen épített hajójukkal, a Tűzhangyával a Kanári-szigetek és Antigua között állították fel a máig érvényes világrekordot vegyes páros kategóriában.