Meglepő, de igaz: árverésre bocsátották Radnóti Miklós könyvtárának köteteit. Egy részét korábban egy szegedi aukción már értékesítették, másik része december 5-én kerül kalapács alá, Budapesten. Sokan abban bíztak, hogy az író lakásából múzeum lesz, ez azonban az örökösön múlik, akire Radnótiné mindenét hagyta.
Elherdálják? Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte férje, Radnóti Miklós hagyatékát. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, 1935 augusztusában házasodtak össze. Fanni örökké szerette Radnótit. A költő 1944-ben bekövetkezett halála után sosem ment többé férjhez, és a nyilvánosságtól visszavonultan gondozta a hagyatékát. Nagy becsben tartotta kéziratait, könyvtárát, személyes tárgyait. Sosem költözött el a Pozsonyi út 1. szám alatti lakásból, amelyben együtt éltek. Fanni idén februárban, 102 éves korában hunyt el. Örököse nem volt.
Sokan bíztak abban, hogy a lakásból múzeum lesz, azonban úgy tűnik, az özvegy halála után a Radnóti-hagyaték feldarabolódik. A Központi Antikvárium honlapján rábukkantunk a felhívásra: december 5-én huszonnyolc kötet kerül kalapács alá Radnóti Miklósék könyvtárából. Többségben a költőnek és Fanninak dedikált művek, például Zelk Zoltántól vagy Pilinszky Jánostól. A legmagasabb kikiáltási ár négyszázezer forint.
Feltettük a kérdést az antikváriumnak: ki döntött az egyik legnagyobb magyar költő könyveinek elárverezéséről, de nem kaptunk választ. Kiderült azonban, hogy november elején Szegeden, a Dekameron Antikváriumban már volt egy hasonló aukció, amelyen huszonhat kötet került gyűjtőkhöz Radnóti könyvtárából.
– Nem szoktuk firtatni, honnan vannak a könyvek, amiket árverésre hoznak hozzánk. Úgy tudom, Gyarmati Fanni végakarati szinten egy gyűjtőre hagyott mindent. Ő döntött az árverés mellett – mondta a Borsnak Jakó Csaba.
Szerencsére Radnóti teljes kéziratanyagát az özvegy 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának ajándékozta, ahol azóta digitalizálták is. Ezek után próbáltunk utánajárni annak is, vajon mi történik a Pozsonyi út 1. szám alatti lakással. Az önkormányzatnál azt a választ kaptuk, hogy nem illetékesek ezt közölni.
– A bútorok egy részét hagyta a XIII. kerületi önkormányzatra az özvegy. Ezeket restauráljuk, és önálló kiállításon mutatjuk be a Radnótiról elnevezett művelődési házban. A lakás sorsáról az örökös dönt – tudtuk meg Gellért Lajostól, a XIII. kerületi önkormányzat sajtószóvivőjétől.
József Attila és Radnóti Miklós kortársak voltak. A Gát utca 3. alatti épületben található lakást, amelyben József Attila született, a közelmúltban lebontották. Egyelőre kérdéses, hogy emlékszobája lesz-e az épületben. Reménykedünk benne, hogy a hetven éve féltve őrzött Pozsonyi úti lakásnak és Radnóti hagyatékának nem ez lesz a sorsa…
Radnóti Miklós 1909. május 5-én született, zsidó családban. Költő és középiskolai tanár volt. Legszebb szerelmes verseit feleségének, Gyarmati Fanninak írta. Később besorozták munkaszolgálatra. A 3200 főből álló magyar zsidó csoportot 1944 augusztusában menetelésre kényszerítették Magyarország középső részére. Radnóti Miklóst Abda határában agyonlőtték. Élete utolsó hónapjaiban is írt verseket egy kis noteszbe, amit halála után megtaláltak nála. Később holttestét exhumálták és a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Mellette nyugszik Fanni is. November elején avatták fel az új Radnóti-emlékművet Abda határában.
A budapesti Ady Endre-emléklakás volt a költő utolsó otthona, itt élt feleségével, Csinszkával. A Veres Pálné utca 4–6. szám alatti lakást és a bútorok nagy részét a költő halála után eladták, csak 1977-ben lett múzeum. Ady és Csinszka eredeti tárgyait a múzeum tetemes összegért vásárolta vissza a gyűjtőktől.