A családi házban élők szeretik, ha a kert rendben van és mutatós. Ennek érdekében rendezgetik, tervezgetik, gondozzák, mégis elkövetnek néhány hibát. Az öt leggyakoribbat gyűjtöttük össze.
1. A tervezés hiánya
Sokan már azt sem fogalmazzák meg, mit várnak a környezetüktől, mire szeretnék használni a kertet vagy udvart, milyen „feladatoknak” kell megfelelnie. Utólag mindig nehezebb beilleszteni egy-egy funkciót, például kialakítani egy grillezésre alkalmas helyet vagy sziklakertet, mintha előre gondolkodtunk volna. Vegye figyelembe az olyan befolyásoló tényezőket is, mint a kisgyerek a családban – ez a balesetveszély, a megfelelő mozgástér, az esetleges mérgező növények mérlegelése miatt fontos –, vagy a kertet alaposan igénybe vevő kutya.
2. Átgondolatlan növénytelepítés
A hirtelen felindulásból, a szomszédnál vagy egy magazinban látott képek alapján vásárolt növények gyakran kellemetlen meglepetést okoznak. Könnyen előfordulhat például, hogy a helyes kis bokrocskaként megvásárolt növény néhány év alatt hatalmasra terebélyesedik, vagy az elültetett virágok eltakarják az összes többit az ágyásban. Ha nem veszi figyelembe az egyes növényfajok várható nagyságát, terjedelmességét, az intenzíven terjeszkedő, burjánzó fajoknak „köszönhetően” (ilyen például a szagos müge vagy a menta) oda lehet a tervezett látvány és összhang.
Fontos az is, hogy ne zsúfolja túl a kertet, ne akarjon egy kisebb területre túl sok növényt betelepíteni! Lehet, hogy közvetlenül ültetés után néhány hónapig jól néznek ki, de egy-két év múlva a dominánsabb növények elnyomják a lassabban fejlődőket és a kert könnyen kaotikussá válik...
3. A talaj elhanyagolása
Az egészséges, bőven termő növények egyik kulcsa a megfelelő talaj, a fejlődéshez és a virágzáshoz megfelelő mennyiségű ásványi anyaghoz, levegőhöz, vízhez kell jutniuk. Az ideális talaj megtartja a vizet és a tápanyagokat, porózus szerkezete pedig lehetővé teszi a talaj levegőzését.
A helyes talaj-előkészítéssel letesszük az alapjait a bő termésnek. Ne akarja megspórolni a (mű)trágyázást, a tápanyag-utánpótlást, legyen szó a veteményesről, a balkonvirágokról vagy éppen a gyepről, hiszen időről időre minden növénynek szüksége van egy kis felfrissülésre! Számos módszer, anyag közül választhat, a komposzttól az istállótrágyán át a műtrágyákig.
4. Helytelen öntözés
A növények vízigénye változó, de még ha igyekszünk is figyelembe venni, melyiknek mennyi nedvességre van szüksége, akkor is hibázhatunk. Nem árt tudni például, hogy – különösen a mélyre hatoló gyökerű növények esetében – hatékonyabb a ritkább, de alapos locsolás. Ha ugyanis csak a talaj legfelső (gyorsan kiszáradó) rétege nedvesedik át, a víz nem jut el a mélyebben fekvő gyökerekhez, márpedig alapelv, hogy gyökérszinten kell megfelelő nedvességnek lennie a talajban. Nyári hőségben célszerű hajnalban locsolni, ilyenkor a legkisebb a levelek párolgása, és nem perzselődnek meg a tűző napsütéstől.
A túlöntözés éppúgy káros, mint a kiszáradás; ennek leginkább az automata öntözőrendszereknél van meg a veszélye. Ügyeljünk rá, hogy az automatikát az időjárásnak megfelelően működtessük, programozzuk be, és ne áztassuk el a területet.
5. Félelem a metszéstől
A legtöbb növénynek jót tesz, ha kisebb-nagyobb mértékben bizonyos időközönként megmetszik, akár rózsákról, akár évelő fűszernövényekről, díszcserjékről vagy gyümölcsfákról van szó. Metszéssel szebb forma, dúsabb levélzet, folyamatos virágzás érhető el, megfiatalíthatjuk a növényt, sőt, meghosszabbíthatjuk az életét is.
Sokan félnek nekiállni a növényeik megmetszésének, pedig hamar elsajátíthatók a fogások, az, hogy melyik növény milyen mértékű és típusú metszést igényel. Ne szégyellje szakember vagy ismerős hobbikertész segítségét kérni, de az interneten is találunk szöveges vagy videós útmutatót.
Még több tanács a keddi Borsban megjelenő Lakás és Kert magazinban.
