Hiába a kormányzati ígéret, hiába az agyonmódosított választási törvény, a legfontosabb dolgot nem sikerült elérni a választásokon: brutálisan növekszenek ugyanis a szavazás költségei.
Olcsóbbá kell tenni a választásokat – ez volt a kormánypárti politikusok egyik fő indoka, amikor az előző ciklusban új választási törvényt készítettek. Aztán mégsem sikerült, hiszen a nem hivatalos adatok szerint az áprilisi volt minden idők legdrágább szavazása Magyarországon. Sőt, éppen a törvényi változásoknak köszönhető a drágulás.
A korábbi öt-hat milliárd forintot messze túllépve, nagyjából nyolcmilliárd forintra rúgtak a költségek, hiába volt egyfordulós a szavazás. Most úgy tűnik, hogy az önkormányzati választás sem lesz két fillér. A becslések alapján akár hétmilliárd forintba is kerülhet majd a voksolás lebonyolítása papírköltséggel, szavazóbiztosokkal és egyebekkel együtt. Mindez 2010-ben még „csak” ötmilliárdba került.
– A költségek növekedését a megváltozott jogszabályi környezet (például többes jelölés, nemzetiségi választás átalakulása) miatti többletköltségek (például nyomdai, informatikai költség) és az elmúlt négy év inflációja okozza. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a hétmilliárd forint a költségvetésben szereplő terv, az országgyűlési választás is kevesebbe került a tervezettnél, így itt is előfordulhat, hogy végül hat- és hétmilliárd között megáll a költség – válaszolta érdeklődésünkre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kommunikációs osztálya.
Azaz valóban az új törvényeknek, elsősorban az ajánlások megváltoztatásának köszönhető a drágulás, a korábbi kopogtatócédulás rendszer jóval olcsóbb volt. Az infláció is tetemes, az NVI számításai szerint 18 százalék volt. A legsokkolóbb azonban az, ha a három voksolást egymás mellé tesszük. Az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás összesen húszmilliárd forintjába kerül idén az állampolgároknak.
Szerettük volna megszólaltatni a Fidesz képviselőit is, de szabadságolások és nyaralások miatt senkit sem sikerült elérnünk.
